Új 3D-nyomtatott falpanelek készültek a páratartalom szabályozására

A levegő páratartalmának szabályozása az otthonok és közösségi terek egyik kulcsfontosságú kihívása, különösen zsúfolt belső térben, ahol a páratartalom gyorsan növekedhet. Bár a hagyományos szellőztetőrendszerek hatékonyak, működésük energiaigényes, és jelentős környezeti terhelést okoz. Egy svájci kutatócsoport remek alternatívát talált a kiváltásukra.

Az ETH Zürich kutatói környezetbarát alternatívát dolgoztak ki: olyan 3D-nyomtatott fal- és mennyezetburkolatokat fejlesztettek, amelyek természetes módon képesek a levegő felesleges nedvességtartalmát elnyelni és tárolni. Ezek a burkolatok nemcsak egészségesebb belső klímát teremtenek, hanem csökkentik a gépi páramentesítésből származó költségeket és szén-dioxid-kibocsátást.

A kutatók szerint az új építőanyag egy nedvességelnyelő anyagon alapul, ami a levegőből felszívott párát később, például szellőztetéskor fokozatosan bocsátja ki.

Az innováció alapanyaga márványbányák hulladékából származó finomra őrölt por, amelyet geopolimer kötőanyag segítségével alakítanak 20×20×4 centiméteres, szilárd építőelem-panellé. „Ez a technológia lehetővé teszi az összetett formájú építőelemek hatékony gyártását is” – nyugtázta Benjamin Dillenburger, a projekt egyik vezetője.

A panelek hatékonyságát virtuális szimulációval vizsgálták. Egy portugáliai olvasótermet modelleztek, ahol 15 ember tartózkodott egyszerre. A falakat és a mennyezetet teljesen beborították a páramegkötő anyaggal, majd megmérték, hogy milyen gyakran lépi túl a páratartalom a komfortos 40-60 százalékos szintet. Az eredmények meggyőzőek voltak: a páratartalom okozta kényelmetlenséget mérő „diszkomfort index” 75 százalékkal csökkent a hagyományos festett falhoz képest. Ha pedig a panelek vastagságát 4-ről 5 centiméterre növelték, az index már 85 százalékos csökkenést mutatott.

Az új burkolatok nemcsak hatékonyabbnak bizonyultak a páraszabályozásban, de környezetbarát alternatívát is kínálnak: 30 éves élettartamra vetítve jóval kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával járnak, mint a hagyományos szellőzőrendszerek.

A kutatók szerint a technológia finomításával és ipari méretű gyártásával a 3D-nyomtatott páramegkötő panelek hamarosan széles körben elérhetővé válhatnak az építőiparban, ezáltal az építészek olyan otthonokat és közösségi tereket tervezhetnek, amelyek nemcsak energiahatékonyak, hanem egészségesebb beltéri klímát is kínálnak.

Gábor János, NEW technology