A Portsmouth-i Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a mész és az újrahasznosított üveg keveréke optimális megoldás lehet egy újfajta építőanyag létrehozására. A titok a keverési arányban rejlik, és akár 90 százalékkal javulhat a nyomószilárdság.
A brit tudósok a tömörített földtéglák előállításához részben újrahasznosított üvegporral helyettesítették a nagy környezetterhelés árán előállítható cementet. A vizsgálatok célja az volt, hogy meghatározzák az új összetételű téglák mechanikai és mikroszerkezeti tulajdonságait.
Az egyetem közleménye megjegyzi: a tömörített földtéglákat hagyományosan cementtel stabilizálják, de a csapatuk inkább olyan keverék fejlesztésén fáradozott, amely mész, újrahasznosított üveg és jelentősen kevesebb cement felhasználásával is megfelelő stabilitást nyújt.
A tesztek során 0 és 25 százalék közötti arányban újrahasznosított üvegőrleményt adagoltak a téglák anyagához. A vizsgálatok során a vízfelvételt, a nyomószilárdságot és a húzószilárdságot is tesztelték, valamint elektronszkópos mikroszerkezeti elemzést is végeztek, hogy kiderüljön, mekkora terhelést bír ki a téglájuk, mielőtt eltörik vagy deformálódik.
„A mész és az újrahasznosított üveg különféle keverési arányaival végzett kísérletek során arra jutottunk, hogy a legerősebb, repedésmentes téglák a tíz százalék mészt és tíz százalék újrahasznosított üvegdarabokat tartalmazó keverékből készültek” – árulta el Dr. Muhammad Ali, a tanulmány társszerzője. Hozzátette: ezzel az aránnyal érték el a legnagyobb nyomószilárdságot, 5,77 megapascalt, de a nem stabilizált minták is 3,03 megapascal értéket mutattak 28 nap után, ami körülbelül 90 százalékos javulást jelent. A húzószilárdság – ugyancsak 10-10 százalékos keverési arány mellett – 0,52 megapascal volt, míg a nem stabilizált változatok 0,4 megapascal értéket produkáltak, ami 30 százalékos növekedés.
Mivel mindegyik megoldás biztató, a mikroszerkezeti elemzés döntötte el, melyik keverékből lehet kihozni a legnagyobb teljesítményt: amíg a tízszázalékos üveg-mész keverékű téglákban a terhelés után nem mutattak ki sérülést, addig a 25 százalékos változatban mikroszkopikus repedések jelentek meg.
Ali hangsúlyozta: a Portsmouth-i mellett a ghánai Akenten Appiah-Menka Egyetem, a London South Bank Egyetem, a nigériai Szövetségi Műszaki Egyetem, valamint a CSIR-Ghána Erdészeti Kutatóintézet összefogásával végzett kutatás annak jegyében született, hogy a világ – az elvásároknak megfelelően – egyre több újrahasznosított ipari hulladékot használjon fenntartható építőanyagként.
Gábor János, NEW technology


