A Rhode Island-i Egyetem tudósai a szövetrostok közé rejtett nanoszenzorokkal tudják megállapítani, hogy milyen kórokozók telepedtek meg a sérülésekben.
A hihetetlennek tűnő találmányt Daniel Roxbury adjunktus és Mohammad Moein Safaee PhD-hallgató jegyzi. A kutatók egyfalú szén nanocsövekből álló érzékelőket alkottak – ezek segítségével tudják kimutatni a hidrogén-peroxid koncentrációját, majd az adatok alapján azonosítják a sebben megjelent fertőzés jellegét. A munka legnagyobb kihívását a nanocsövek stabilizálása jelentette: Roxbury szerint az elmozdulásukat vagy kimosódásukat mikroszálak beépítésével sikerült elérni, úgy, hogy a nanocsövek közben érzékenyek maradjanak a sebben jelenlévő hidrogén-peroxidra.
Az eszközt diagnosztikai célra fejlesztik, és egy miniatürizált, vezeték nélküli, hordható készülékkel kapcsolják majd össze. Az okossebtapasz ide továbbítja a rostok között elhelyezkedő szén nanocsövek jeleit, amelyek végül egy okostelefon-applikációban összegzik az értékes adatokat. A kutatócsapat szerint a találmány idővel lehetővé teszi a szervezetet megviselő antibiotikum-dózisok csökkentését – hiszen nem „biztos, ami biztos” mennyiséget kell majd felírni a betegnek, hanem éppen annyit, amennyi szükséges –, illetve bíznak abban, hogy a végtag-amputációk egy részét is meg lehet majd előzni vele. „Ez a cukorbetegségben szenvedők számára különösen fontos lehet, hiszen számukra a napi rutin része a krónikus sebek kezelése”, magyarázta Roxbury.
A módszer kidolgozása egyelőre a Petri-csészés szakasznál tart (sebben található sejtkultúrákkal, pl. fibroplasztokkal és makrofágokkal tesztelik), majd, ha ez sikeres lesz, jöhetnek az állatkísérletek. Arra koncentrálnak, hogy a kis tapaszoktól a műtétek után használatos nagy kötésekig sok méretben elérhető legyen.
Gábor János, NEW technology