Zökkenőmentes mobilitás

Világszerte körülbelül 1,3 millió ember hal meg évente közlekedési balesetekben. Több mint 1,2 milliárd ember minden nap több mint 50 percet tölt a járművében – ennek nagy részét forgalmi dugókban. Az okos és megosztott közlekedési koncepciók csökkenthetik a forgalmi torlódásokat, ami emellett kevesebb ütközéshez is vezet, városon belül és kívül egyaránt. Ennek elérése érdekében a jövő mobilitásának alkalmazkodnia kell az emberek egyéni igényeihez, az első lépés pedig a különböző mobilitási lehetőségek és koncepciók közötti zökkenőmentes kölcsönhatás megteremtése, vagy más szóval egy technológiákon túlmutató hálózat kiépítése. Ez azonban csak akkor fog működni, ha a technikai előfeltételek rendben vannak. Ennek tükrében a Continental több kiindulópontot is meghatározott, hogy megtegye a szükséges lépéseket ezen a területen.

Az egyik lehetőség, hogy okos, elektromos és megosztott közlekedési rendszerek csökkentik a városokban előforduló forgalmi torlódásokat. Továbbá mindez a vidéken élő emberek számára is előnyökkel fog szolgálni, mivel a közlekedés könnyebben elérhető és egyszerűbben igénybe vehető lesz. Így ezek a területek jobban be tudnak kapcsolódni a közlekedési hálózatba és összeköttetésbe kerülni a környékbeli nagyvárosokkal. Egész pontosan, ez azt jelentené, hogy az emberek egy magas szinten automatizált járművel tehetnének meg nagy távolságokat az autópályán, például egy vidéki régiótól a legközelebbi városig. Miután a jármű megérkezett a célpontra, magától leparkol, az utasok pedig robottaxik segítségével folytathatják városnéző- vagy bevásárló-körútjaikat a városközpontban. Így lényegesen kisebb lenne a forgalom az utakon, mivel a városközpontokba csak robottaxikat és utazásmegosztó járműveket engednének be. A zökkenőmentes mobilitás szempontjából ez nagy előny, hiszen kinek lenne problémája az alacsony forgalmú belvárosokkal? Természetesen mindez magas szinten automatizált, vagy akár autonóm járművekkel működne leginkább.

Hálózatépítés az értéklánc mentén

Ennek eléréshez a jármű érzékelőit tökéletesen össze kell hangolni a teljes lánc során – a Continentalnál ezt a folyamatot SensePlanAct-nek nevezték el, azaz érzékelés- tervezés- beavatkozás. A kamera, a lidar és a radar felelős az észlelésért, és ezek biztosítják a szükséges információkat. A vezérlőegységek feldolgozzák ezeket az információkat, kialakítják a vezetési stratégiát, valamint megtervezik az útvonalat és a szükséges mozgási műveleteket – azaz meghatározzák, hogy a jármű hogyan viselkedjen. A jármű vezérlőrendszerébe történő utolsó beavatkozás – az „Act” rész – a másodperc töredéke alatt megy végbe.

Emellett a jármű előtt haladó úthasználók érzékelőiből származó adatokat is ki lehet elemezni a kritikus közlekedési helyzetek előrejelzése érdekében, még mielőtt azok veszélyt jelenthetnének a többi járműre. Továbbá az infrastruktúrával kapcsolatos adatokat a biztonság és a kényelem fokozására is fel lehet használni. A holisztikus hálózat zökkenőmentesen és különféle módokon köt össze járműveket a világ körül a sofőrrel, más járművekkel, mobileszközökkel és az infrastruktúrával. Ebben az esetben a rendszer hálózatba kapcsolt hardver és szoftver komponensekből áll, amelyek lehetővé teszik a látható és láthatatlan szolgáltatásokat.

Hálózati koncepciók

A sofőr nélküli járművek fontos részét képezik a jövő okos városainak, valamint kulcsfontosságú szerepet töltenek be a jövőbeni mobilitási koncepciókban. A zökkenőmentes mobilitás egy olyan modell, ahol a magán-, a megosztott és a tömegközlekedés határai összemosódnak, és az emberek problémamentesen utazhatnak városukon belül autonóm járművek, e-robogók, és a meglévő közlekedési infrastruktúra, például a metró kombinációjával, hogy napi szinten bemenjenek munkahelyükre, vagy éppen onnan haza. Több tanulmány is rámutatott már arra, hogy egy nagyváros, amely kihasználja a zökkenőmentes mobilitás előnyeit, körülbelül 30 százalékkal több embert képes mozgatni, miközben az utazással töltött idő 10 százalékkal csökken. A Continental felismerte ezt a lehetőséget, és ezért tudatosan a holisztikus megközelítés tükrében mozdítja előre a releváns innovációkat.

Jogszabályok: Európa egészére kiterjeszthető tervek

Németországban a jogalkotók csak a közelmúltban határozták meg a magas szinten automatizált járművek kísérleti projektekben való alkalmazásának irányelveit. Az autonóm vezetésről szóló új törvénnyel a Német Szövetségi Közlekedési Minisztérium megalkotta az autonóm gépjárművekre (4. szint) vonatkozó jogi kereteket, hogy azok rendszeres használatban közlekedhessenek meghatározott üzemi területeken és közutakon országszerte. Ezzel a lépéssel Németország lesz a világ első országa, amely a kihozza a vezető nélküli járműveket a tesztpályákról, és mindennapi alkalmazásukat is lehetővé teszi. A törvény többek közt szabályozza azt, hogy az autonóm vezetési funkcióval rendelkező gépjárművek milyen tesztek és eljárások után kaphatnak működési engedélyt a Szövetségi Közlekedési Minisztériumtól, ami után megnyílhat az út az autonóm vezetésre alkalmas járművek sorozatgyártása, és végső soron a forgalomba kerülésük előtt. Az a cél, hogy az autonóm vezetési funkcióval rendelkező járművek 2022-re mindennapi használatba kerülhessenek.

Az autonóm vezetésről szóló törvény átmeneti megoldásként szolgál mindaddig, amíg nemzetközi szinten nem lépnek hatályba összehangolt előírások. A harmonizált piacokra és szabványokra való tekintettel Németországnak nagy érdeke fűződik a magas szintű szabályok megalkotásához, hiszen Németország már jelenleg is az innováció egyik legfőbb nemzetközi mozgatórugójaként játszik aktív szerepet a területen. Részben a német kezdeményezéseknek köszönhetően például a harmadik szintű sávtartó rendszert (ALKS – Automated Lane Keeping System), melyet 60 km/h-s sebességgel lehet autópályán és például forgalmi dugókban alkalmazni, az ENSZ is jóváhagyta. Az ALKS-rendszert érintő ENSZ-szabályozás kibővítésén jelenleg is dolgoznak, aktív német részvétellel. A cél a megengedett sebesség 130 km/h-ra való megnövelése és a sávváltó rendszerek használatának lehetővé tétele.

Continental