Készül a világ első ellenforgó, úszó szélturbinája

A norvég World Wide Wind AS (WWW) vállalat megtervezett egy teljesen új szélturbina-konstrukciót, amellyel minden korábbinál könnyebben telepíthető, versenyképes teljesítményű, vízen lebegő, tengeri szélerőművet lehet építeni. A szerkezet prototípusát Norvégia második legnagyobb mérnöki és építőipari vállalatával, az AF Gruppennel (AFG) közösen tesztelik a balti ország délnyugati partjainál lévő Vatsban, ahol az AFG hajógyárral is rendelkezik.

Az egyelőre 30 kW-os turbinaprototípus teljes magassága 19 méter, vagyis közel akkora, mint egy átlagos négyemeletes magyarországi panelház. Az eszköz a WWW-konstrukció főbb innovatív elemeit demonstrálja, így a teszt során azt figyelik meg, hogy hogyan működik a gyakorlatban a függőleges tengelyen elhelyezett, egymással szemben forgó, dupla lapátkészlet, a szerkezet alján lévő generátor, valamint hogy egyáltalán a turbina a széliránynak megfelelően, úgy himbálózzon a vízfelszínen, akár egy vitorláshajó.

Ha a tesztek sikeresek, akkor a következő lépés egy 1,2 MW-os kísérleti projekt létrehozása, a tervek szerint 2025 elejéig. Ezt ismét tesztre bocsátják, és ha minden rendben megy, akkor a WWW még 2030 előtt kereskedelmi forgalomba hoz egy 24 MW-os turbinát. A szerkezet egyedi kialakítása lehetővé teszi, hogy a végső teljesítmény akár 40 MW fölé növekedjen. Ez több mint a hússzorosa lenne annak, amire az itthon látható, átlagos szárazföldi turbinák képesek. Mondjuk ez az összehasonlítás nem túl mérvadó és kevéssé is meglepő, hiszen a magyar állam hosszú ideje nem hajt végre és nem is támogat (sőt) szélenergia-beruházásokat, így a hazai parkok elmaradottnak számítanak ahhoz képest, ahol a világ tart.

Ebben mondjuk hamarosan változás állhat be, hiszen idén bejelentették, hogy csökkentik a 2016-os rendeletben meghatározott 12 kilométeres távolságot, aminek minimálisan kell lennie egy lakott település és egy szélturbina között. A változtatást az uniós támogatások lehívásához már tavasszal szabályozni kellett volna, de azóta is késésben van a jogszabály.

A norvég tengeri úszó szélerőművekre visszatérve: ezek a szerkezetek hamarosan jelentős mértékben hozzájárulhatnak a globális megújuló energiamixhez. Ahhoz viszont, hogy valóban kiaknázhassák a bennük rejlő lehetőségeket, fenntartható és költséghatékony úszó szélturbina-megoldásokat kell kifejleszteni – nem pedig szárazföldi turbinákat vinni a vízre és rögzíteni a tengerfenékre. „A mi turbináinkat kifejezetten úszó működésre tervezték” – mondta Bjørn Simonsen, a WWW vezérigazgatója.

Gábor János, Okosipar.hu