Magyar cég az ellátási láncban, ahonnan a terroristák a felrobbant csipogókat vették
Szeptember 17-én délután drámai események rázták meg Bejrútot és környékét: a Hezbollah tagjai által használt csipogók sorra felrobbantak. Az incidensek pontosan 15:30-kor kezdődtek, és nagyjából egy órán át tartottak, több tucat robbanást okozva. Az eddig megerősített adatok szerint a támadássorozatnak kilenc halottja és több ezer sebesültje volt. Másnap újabb robbanássorozat ment végbe – ekkor már adóvevő készülékekbe rejtett pokolgépek léptek működésbe. Az eseteknek van magyarországi kötődése is, egy rejtélyes budapesti cég révén.
A libanoni és a Reuters hírügynökség által idézett más források szerint a támadások mögött feltehetően Izrael hírszerző ügynöksége, a Moszad áll. Az állítások szerint a Hezbollah hónapokkal ezelőtt rendelt, tajvani gyártmányú eszközeibe helyeztek el robbanószerkezeteket, amelyek most aktiválódtak.
A magyar szál
A Hezbollah több mint 5000 eszközt vásárolt, és ehhez az üzlethez hazánknak is köze van: a hírügynökség megírta, hogy az AR-924 típusú személyi hívók eredetileg egy tajvani cég, a Gold Apollo eszközei, viszont maguk a felrobbant csipogók fizikailag nem náluk, hanem egy, a licencet szabályos szerződés útján megszerző budapesti vállalatnál, a BAC Consultingnál készülhettek. „Nem a mi termékeink voltak. Csak a márkajelzésünk szerepel rajtuk” – mondta a merényletsorozathoz használt személyi hívókról a Gold Apollo feje. Hsu Ching-Kuang hangsúlyozta: semmiféle közük nincs a Hezbollah megrendeléséhez vagy az eszközök manipulálásához.
Egy, a budapesti vállalat irodaépületben tartózkodó, névtelenséget kérő személy elmondta, hogy a BAC Consulting valóban ott van bejegyezve, de fizikailag nincs jelen. A cég vezérigazgatója és egyedüli tulajdonosa egy bizonyos Cristiana Bársony-Arcidiacono (aki a LinkedIn profilja szerint tanácsadóként dolgozott különböző szervezeteknél is) nem válaszolt a Reuters e-mailben küldött kérdéseire. A HVG azóta megerősítette, hogy Bársony-Arcidiacono szakmai múltjának legalább egy állomása valós: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a lap kérdésére visszaigazolta, hogy dolgozott náluk ilyen nevű személy. A nő eddig csak az NBC News-nak adott interjút az ügyben: az amerikai hírcsatornának azt mondta: a cége valóban érintett az ügyben, de a gyártáshoz semmi közük, csupán közvetítő szerepet vállaltak a később a Hezbollahnál landolt eszközök értékesítésében. Ezzel a labda visszapattant a Gold Apollonak, akik viszont megtagadták a további nyilatkozatokat a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva.
Így módosíthatták a merénylethez használt eszközöket
A New York Times (NYT) időközben Izrael trójai falovának nevezte a BAC Consultingot, illetve azt is visszafejtette, hogy hogyan lehet robbanóanyagot szerelni egyszerűbb műszaki cikkekbe. Az események körül kialakult spekulációk szerint a Moszad az ellátási láncon keresztül manipulálhatta a készülékeket. Izrael ugyanakkor hivatalosan nem kommentálta az esetet, így azt sem erősítette meg, hogy valóban a saját titkosszolgálatának akciójáról van-e szó.
A NYT forrásai mindenesetre azt állítják, hogy a robbanószerkezetek a gyártás során kerültek a csipogókba. Ha ez így van, akkor valóban nagy az esélye annak, hogy a Moszad – budapesti kanyaron keresztül – tényleg érintett, hiszen úgy tudni, már azelőtt alapított személyi hívókat forgalmazó fedőcégeket, hogy az ilyen eszközök beszerzését a Hezbollah egyáltalán elindította volna.
„Az, hogy a Hezbollah tagjainak személyi hívói szinkronban robbantak fel, világosan mutatja, hogy az ellátási láncokon keresztüli kémkedés és kiberhadviselés komoly fizikai károkat és életveszélyt is okozhat. Nagyon kifinomult kémakciót láthattunk, amely során az eszközöket észrevétlenül módosították és visszajuttatták az ellátási láncba” – mutatott rá a Warwick Egyetem Kiberbiztonsági Központjának igazgatója. Dr. Harjinder Singh Lallie arra is figyelmeztetett, hogy az ipari kémkedés új veszélyeket hordoz, és nemcsak a hadviselésben. „Ez egy veszélyes precedens, hiszen nemcsak katonák, de miniszterek, diplomaták vagy más fontos személyek által használt berendezések is könnyen manipulálhatóak lehetnek.”
Gábor János, NEW technology