Egy ártalmatlannak tűnő fotó volt az, amely Zheng Xiaoqing, a General Electric Power energiakonglomerátum egykori alkalmazottjának vesztét okozta. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ) vádirata szerint az Államok állampolgára egy naplementéről készült digitális fénykép bináris kódjában rejtette el a munkaadójától ellopott bizalmas fájlokat, amelyeket Zheng Xiaoqing aztán elküldött magának – írja cikkében a BBC.
Ez egy szteganográfiának nevezett technika volt, amely egy adatfájlt egy másik dokumentum kódjába rejt el. Zheng Xiaoqing több alkalommal is alkalmazta ezt a módszert, hogy bizalmas információkat továbbítson a GE-ről.
A Zheng Xiaoqing által ellopott információk a gáz- és gőzturbinák tervezésével és gyártásával kapcsolatosak, beleértve a turbinalapátokat és -tömítéseket. A milliós értékűnek tartott információkat Kínába küldte el bűntársának. Az információt végül a kínai kormány, valamint a Kínában működő vállalatok és egyetemek használták volna fel.
Zheng Xiaoqingot a cselekedetéért két év börtönbüntetésre ítélték. Ez a legfrissebb ügy, amelyet az amerikai hatóságok lefüleltek. Korábban a kínai állampolgárságú Xu Yanjunt érték tetten, aki üzleti titkokat akart ellopni több amerikai légi- és űrkutatási vállalattól – köztük a GE-től –, tettéért 20 év börtönbüntetésre ítélték.
Ezek az ügyek egy jóval szélesebb körű küzdelem részei, mivel Kína igyekszik technológiai know-how-t szerezni gazdasága fellendítéséhez és a geopolitikai kihívásokkal szembeni érdekvédelméhez, miközben az USA mindent megtesz, hogy megakadályozza egy komoly versenytárs felemelkedését.
Az üzleti titkok ellopása azért vonzó tevékenység, mert lehetővé teszi az országok számára, hogy „viszonylag gyorsan feljebb ugorjanak a globális értékláncok területén – és idő-, valamint pénzköltségek, a saját képességekre való támaszkodás nélkül érnek el komoly eredményeket” – hangsúlyozta Nick Marro, az Economist Intelligence Unit munkatársa.
Zheng Xiaoqing a turbinák tömítési technológiájára szakosodott mérnök volt, és a gőzturbina-technikában különböző szivárgásgátló koncepciókon dolgozott. Az ilyen tömítések optimalizálják a turbina teljesítményét – a hatékonyság növelésével vagy a motor élettartamának meghosszabbításával.
A repülőgépipar és a repüléstechnikai berendezések egyike azon tíz ágazatnak, amelyek gyors fejlesztését a kínai hatóságok célul tűzték ki, hogy csökkentsék az ország külföldi technológiától való függőségét.
Más ágazatok is célpontot jelentenek
Ray Wang, a Constellation Research szilícium-völgyi székhelyű tanácsadó cég alapítója és vezérigazgatója szerint további célpontot jelentenek a gyógyszerfejlesztési és a nanotechnológiai iparágak. Továbbá ide tartoznak a gyógyszerek, a biomérnöki tevékenység – a biológiai folyamatok utánzása olyan célokra, mint a biokompatibilis protézisek kifejlesztése és a regeneratív szövetnövekedés.
Ahogy a kínai cégek az elmúlt évtizedben egyre innovatívabbá váltak, ezzel párhuzamosan a hazai szellemi tulajdonjogok védelmének jelentős erősödése volt tapasztalható.
Továbbá Kína azzal is szaktudásra tett szert, hogy a külföldi cégek a kínai piacra való bejutásért cserébe vegyesvállalati megállapodások keretében átadták a technológiát. A panaszok ellenére a kínai kormány mindig is tagadta a kényszerítés vádját.
Megállapodás az üzleti titkok védelme érdekében
2015-ben az Egyesült Államok és Kína megállapodást kötött, amelyben mindkét fél vállalta, hogy nem követ el a szellemi tulajdon ellen – beleértve az üzleti titkokat és más bizalmas üzleti információkat is – kereskedelmi előnyök megszerzése céljából lopást.
A következő évben az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség már a megállapodás megsértésével vádolta a kínaiakat, bár elismerte, hogy a kormányzati és vállalati adatok feltörésére irányuló kísérletek mennyisége drasztikusan csökkent.
Megfigyelők szerint azonban a megállapodás általános hatása minimális volt. Ray Wang szerint a végrehajtás hiánya miatt kevésbé volt komolyan vehető a kontraktus. A kínai kiberkémkedés az Egyesült Államokban mindenhol jelen van, és kiterjed az akadémiai laboratóriumokra is.
Eközben az USA közvetlenül próbálja megakadályozni Kína fejlődését a kulcsfontosságú – az okostelefonoktól a hadifegyverekig mindenhez nélkülözhetetlen – félvezetőiparban, mondván, hogy a technológia nemzetbiztonsági fenyegetést jelenthet.
Némethi Botond, NEW technology magazin