Új kutatás: a napenergia lett a legolcsóbb energiaforrás

A Surrey Egyetem friss tanulmánya azzal foglalkozik, hogy a napenergia és az akkumulátoros energiatárolás robbanásszerű terjedése hogyan alakítja át a világ energiarendszereit. A brit iskola technológiai intézetének (ATI) kutatói szerint a napenergia mára a legolcsóbb új energiaforrás a világon.

A tudományos eredményekről szóló közlemény alapján a napenergia ára a legnaposabb térségekben csupán 0,03 dollár kilowattóránként – ami a rezsicsökkentett magyar lakossági árnak kevesebb mint a harmada.

Ez a kedvező árfolyam jórészt annak köszönhető, hogy a nagyléptékű napelemes projektek villamosenergia-termelési költsége 2010 és 2023 között több mint 80 százalékkal csökkent – vezeti le a tanulmány.

„Még itt, az Egyesült Királyságban is, egy országban, amely 50 fokkal az Egyenlítő fölött fekszik, a napenergia a legolcsóbb megoldás a nagyléptékű energiatermelésre” – nyilatkozta Ravi Silva, az ATI igazgatója és a tanulmány társszerzője. A professzor úgy véli, az adatok azt bizonyítják, hogy a napelemek kulcsfontosságúak a tiszta, megújuló energiára való globális átállásban.

Mindenhol napenergia

A kutatók hangsúlyozták: a világon telepített napenergia mennyisége 2024-ben meghaladta az 1,5 terawattot, ami kétszerese a 2020-as értéknek, és elegendő energiát biztosít több százmillió otthon számára. Silva szerint „egyszerűen fogalmazva, ez a technológia már nem egy elérhetetlen cél, hanem az ellenálló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerek egyik alapja, amelyet mindannyian szeretnénk megvalósítani.”

A tudósok hozzáteszik: a napenergia fejlődését nagyban segítette a lítiumion-akkumulátorok árának drasztikus csökkenése. Kimutatták, hogy ezek ára 2010 óta 89 százalékkal esett vissza, lehetővé téve, hogy a napenergiát és az energiatárolást kombináló rendszerek költséghatékonysága mára felvehesse a versenyt földgázerőművekkel.

Ennek eredményeként a napenergia megbízhatóbbá vált, és olyan szabályozható energiaforrás lett, amely akár a nap 24 órájában képes kiegyensúlyozni a hálózati igényeket.

A gyors növekedés ugyanakkor új kihívásokat is teremtett, különösen a hálózati integráció terén. A Surrey kutatói olyan példákat említenek, mint Kalifornia és Kína, ahol a magas napenergia-termelés torlódásokat és energiapazarlást okozott, amikor a kínálat meghaladta a keresletet.

AI, anyagtudomány, politika is kell a terjeszkedéshez

„A növekvő mennyiségű napenergia hálózatba kapcsolása ma az egyik legnagyobb kihívás. Az intelligens hálózatok, a mesterséges intelligencián alapuló előrejelzések és az erősebb régiós összeköttetések kulcsfontosságúak lesznek ahhoz, hogy az energiarendszerek stabilak maradjanak a megújulók arányának növekedése közben” – hívta fel a figyelmet Ehsan Rezaee, a tanulmány társszerzője.

Silva hozzátette: az anyagtudomány fejlődése tovább növelheti a napenergia szerepét. „Az olyan új anyagok, mint a perovszkit napelemek, akár 50 százalékkal is növelhetik az energiatermelést anélkül, hogy több földterületre lenne szükség” – mutatott rá, megjegyezve, hogy a kormányzati támogatás viszont nélkülözhetetlen marad az energiaátmenet lendületének fenntartásához.

„A fejlődés a következetes, hosszú távú politikai támogatáson múlik. Az Európai Unió REPowerEU terve például megmutatta, hogy a világos irányvonal miként ösztönözheti a beruházásokat és az innovációt. Ha fel akarjuk gyorsítani a világ átállását egy tiszta és megbízható energiarendszerre, elengedhetetlen a tartós elköteleződés és a nemzetközi együttműködés” – húzta alá a professzor.

Gábor János, NEW technology