Két év alatt 16 000 munkahelyet szüntet meg a Nestlé

A magyar telephellyel is rendelkező svájci élelmiszer- és italóriás bejelentette: a következő két évben 16 000 munkahelyet számol fel.

A döntést a Nestlé új vezérigazgatója, Philipp Navratil hozta meg, aki szeptemberben vette át a posztot az alkalmazottjával fennálló romantikus viszony miatt kirúgott Laurent Freixe-től. A cég leköszönni készülő elnöke, Paul Bulcke szintén előbbre hozta távozását, és ugyanabban a hónapban lemondott.

Navratil „a legnagyobb megtérülési potenciállal” rendelkező termékekre akar összpontosítani, és azt vallja, hogy a vállalatnak „gyorsabban kell változnia”, ha lépést akar tartani a változó világgal. Szerinte „teljesítményalapú szemléletre” és a konkurencia piaci részesedésének visszaszorítására van szükség.

A leépítéseket csütörtökön jelentették be, azzal egy időben, hogy a Nestlé közölte a 2025 első kilenc hónapjára vonatkozó értékesítési adatait. Egyébként nem állnak rosszul: több terméket adtak el a cég fő kategóriáiban, köztük a kávé és az édességek piacán.

Főleg adminisztrációs munkahelyeket vág le a Nestlé

A cég a világ legnagyobb csomagolt élelmiszereket és italokat gyártó vállalata: több száz márkát birtokol, köztük például a Nescafét, a KitKatot és a Maggit. Igazi óriás: 75 országban mintegy 337 gyárat üzemeltet, és 185 országban több mint 277 000 embert foglalkoztat.

Most azt közölték, hogy a következő két évben 12 000 irodai dolgozó elküldése mellett különböző részlegeken megszüntetnek további 4000 munkakört.

A leépítésektől azt várják, hogy a folyamatban lévő költségcsökkentési program részeként 2027 végére évi egymilliárd svájci frankot (kb. 420 milliárd forintot) tudnak megspórolni. A Nestlé részvényárfolyama a bejelentés hatására rögtön 7,5 százalékkal emelkedett.

A cég azután kényszerült változásokra, hogy Freixe magánéleti botrányba keveredett, Bulcke pedig az elhúzódó problémák bűnbakja lett.

Mint ismert: a Nemzetközi Csecsemőtápszer Akcióhálózat tavalyi vizsgálata kimutatta, hogy a Nestlé csecsemőtápszerei az alacsony és közepes jövedelmű országokban egészségtelenül magas cukortartalommal kerültek forgalomba, miközben a gazdagabb országokban többnyire nem volt bennük hozzáadott cukor.

Gábor János, NEW technology