Szingapúr washing: menekülnek a kínai cégek a kereskedelmi háború miatt

Egyre több kínai vállalat helyezi jogi székhelyét Szingapúrba, hogy mérsékelje a nagyhatalmi feszültségek üzleti kockázatait. A tendencia több iparágat is érint, a technológiától a biotechnológiáig. A cégek abban bíznak, hogy a kereskedelemre épülő városállam csökkenti annak esélyét, hogy a kínai–amerikai geopolitikai feszültségek megzavarják a működésüket.

Az elemzők által „Szingapúr washingnak” nevezett jelenség Donald Trump első amerikai elnöki ciklusának vége felé kapott lendületet, majd felgyorsult. Azóta több ágazatra is kiterjedt, a kritikus ásványkincsektől a technológiai és biotechnológiai szektorig – sorolja a Reuters.

A hírügynökség hozzáteszi: nincs hivatalos adat arról, hogy hány kínai vállalat rendelkezik székhellyel Szingapúrban, de a vállalati székhelyváltással foglalkozó InCorp Group szerint „nagyon erős” az érdeklődés: éves összevetésben kb. 15–20 százalékkal több megkeresést kaptak 2025-ben, mint egy évvel korábban.

Néhány kínai hátterű technológiai cég közül, amely a közelmúltban a városállamba pakolt: DayOne, Manus AI, Butterfly Effect ChemLex. Ők csak folytatták a sort, hiszen a korai költözők között szerepelt a Shein divatcég és a TikTok közösségi platform is – bár ők ettől függetlenül nem tudták feloldani a működésüket a nyugati ellenőrzések alól.

Miért éppen Szingapúr?

A városállam főleg azoknak a cégeknek lehet vonzó székhely szempontjából, amelyek kezelni szeretnék az amerikai vámok okozta nyomást, lévén Washington mindössze tízszázalékos vámot vet ki a Szingapúrból érkező árukra. A vállalatoknak persze az sem mindegy, hogy a kedvezőbb vámfeltételek mellett hozzáférést kapnak Kínában csak korlátozottan elérhető amerikai technológiákhoz.

Bár az áthelyezés elvileg nagyobb mozgásteret ad a vámok, exportkorlátozások és más – például ásványkincseket érintő – kereskedelmi intézkedések kezelésében, nem garantálja, hogy a cégek elkerülik a politikai vagy szabályozói nyomást.

Szakértők szerint a stratégia inkább a kisebb cégeknél működik. „Az alacsony profilú szereplők, például a családi vagyonkezelők és kereskedőcégek általában könnyebben elkerülik a figyelmet” – magyarázta Chong Ja Ian, a Szingapúri Nemzeti Egyetem politológusa.

Gábor János, NEW technology