A jelen kor robotizációját tekintve mondhatjuk azt is, hogy a robot dolgozik, az építőmunkások pihennek. Magyarországon például az építőipart is sújtja a munkaerőhiány. Pótlásukat a robotok jelenthetik. Japánban például feltalálták, hogyan lehet a gipszkartonozást ily módon megoldani.
A prototípus a környezet és a tárgyak felismerésével illeszti össze a gipszkarton falakat. A helyére teszi a lapokat, majd összecsavarozza azokat.
A gipszkartonozó robot felépítését tekintve hasonlít egy emberre, de a mozgásszabadsága korlátozottabb. Nagy előnye viszont az „ízületek” mozgékonysága. Munka közben nem nyújt éppenséggel természetes látványt, de ezért kárpótol minket a gép nagyfokú hatékonysága.
Kifejezetten precíz munkaerőnek nevezhető. Szokás mondani, hogy „a jó munkához idő kell”. Ez a robot valóban nem fog rekordot dönteni a gyorsaságával. Ezt fel lehet fogni hátrányként, de valójában inkább előny, mert a robot és az ember közös munkája ennek következtében rendkívül biztonságos. A robot számos jól kiaknázható lehetősége bizonyítja az ügyességét és rátermettségét. Nemcsak építkezésen, hanem rengeteg egyéb területen is megállja a helyét, például a repülőgépek és a hajók összeszerelésénél. Tulajdonképpen egy olyan új „kollégával” dolgozhatunk együtt, „aki” minden olyan területen foglalkoztatható, ahol különböző elemek összeillesztésére van szükség.
A technológia tehát megoldást nyújt a munkaerőhiányra a hosszútávon alkalmazható robotokkal. Az emberek pedig a könnyebb, kevésbé veszélyes munkákat végezhetik.
Némethi Botond, NEW technology