A járműipar munkaerőpiaca az Európai Unióban és Magyarországon
A digitális transzformáció paradigmaváltásként és valódi technológiai forradalomként fogható fel, amelynek hatása alól a magyarországi járműgyártás sem kivétel. Olyan gyökeres és mélyreható változásokat hoz magával, amelyek eredményeként a fogyasztók és a szervezetek rendkívül szoros kapcsolatba kerülnek egymással. Ezek a változások jelentősen érintik és befolyásolják a munkaerőpiacot és a szervezeteken belüli emberierőforrás-menedzsmentet, különös tekintettel az atipikus foglalkoztatási formákra.Ezt a trendet jelentősen felgyorsította a koronavírus-járvány és annak hatása a versenyszféra működésére. Bár ezek a foglalkoztatási formák már Magyarországon is elterjedőben vannak, és az egyes részterületek kutatása is egyre nagyobb méreteket ölt, de az autóipari vállalati körre vonatkozóan átfogó szemléletű, megbízható, tudományosan megalapozott eredmények még nem születtek.
A hazai járműipari szereplők helyzetének, felkészültségének megismerése érdekében a MAJOSZ kollégáival együttműködve empirikus kutatást végeztünk 2020. október–december hónapokban, amelynek legfontosabb célja a járműipari szereplők digitális transzformációs folyamatban elért érettségi szintjének megállapítása, valamint a digitalizáció hatására bekövetkező munkaerőpiaci alkalmazkodóképességük mérése volt.
A felmérésünkből kiderült, hogy a rugalmas foglalkoztatási formák ismertsége tekintetében kevésbé állnak rosszul a magyar vállalkozások, mint az elterjedtség területén. A vállalatok jellemzően ismerik az általánosabb foglalkoztatási formákat, csak az új és innovatív megoldásokkal kapcsolatban bizonytalanok (például osztott munkakör). A munkavállalók a rugalmas foglalkoztatással kapcsolatosan meglehetősen bizalmatlanok, leginkább a határozott idejű foglalkoztatástól és az osztott munkakörtől idegenkednek, valószínűleg ezekben az esetekben a foglalkoztatás biztonságát érzik veszélyben.
A járműipar gazdasági, munkaerőpiaci jelentősége mind az Európai Unióban, mind Magyarországon egyaránt jelentős.
| Németország | 882.046 | Svédország | 90.473 | Litvánia | 6.163 |
| Franciaország | 229.422 | Szlovákia | 81.273 | Dánia | 4.317 |
| Lengyelország | 213.708 | Portugália | 42.358 | Írország | 3.000 |
| Románia | 190.848 | Ausztria | 39.569 | Horvátország | 2.919 |
| Csehország | 181.415 | Belgium | 28.768 | Észtország | 2.880 |
| Olaszország | 176.303 | Hollandia | 25.204 | Lettország | 2.317 |
| Anglia | 166.228 | Bulgária | 23.777 | Görögország | 1.737 |
| Spanyolország | 162.634 | Szlovénia | 15.887 | Ciprus | 168 |
| Magyarország | 101.865 | Finnország | 10.199 |
- táblázat: Az autóiparban dolgozók száma az EU-ban
Az EU 2017-re vonatkozó statisztikái szerint az összes előállított gépjármű körülbelül 20 százaléka készül az Európai Unióban, 2018-ban már 19,2 milliót gyártottak, ebből 16,5 millió volt személyautó. A járműipar pénzügyi és gazdasági szempontból is fontos tényező az Európai Unióban: az e területen tevékenykedő vállalkozások 2017-ben 57,4 milliárd eurót fordítottak kutatás-fejlesztésre. A gépjárműgyártásban közel 2,7 millió fő dolgozott (2. táblázat), az uniós gyártói foglalkoztatási létszám 8,5 százaléka. Az autóipar az Európai Unióban összesen 14,6 millió embert foglalkoztat direkt, illetve indirekt módon. Az uniós tagállamok közül a közvetlen gyártásban (motor-, járműalkatrész-, karosszériagyártás) foglalkoztatottak aránya a járműgyártáshoz kapcsolódó indirekt (gumigyártás, áru- és személyszállítás, autóértékesítés, üzemanyag-értékesítés, útépítés) foglalkoztatáshoz képest Szlovákiában és Romániában a legmagasabb (15,8 százalék), amit Svédország (14,0 százalék) és Csehország (13,7 százalék) követ. Az ötödik helyen Magyarország szerepel 12,9 százalékkal (ACEA [2020]). Az ACEA [2020] kutatási eredményei szerint 2013 és 2017 között minden évben nőtt a járműiparban foglalkoztatottak száma, de 2019-től a nemzetközi trendekhez hasonlóan az Európai Unióban is látszik a járműipar lassulása. A fékezés pedig Magyarország régióit sem kerüli el, és egyre több helyen jelentenek be drasztikus leépítéseket (K. Kiss [2019]).
A koronavírus-járvány szintén új helyzetet teremtett az autóiparban a munkavállalókra nézve: az ACEA 2020. áprilisi adatai alapján az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban összesen 1 138 536 autóipari alkalmazottat érintett a járvány, ez a szám azonban nem tükrözi a teljes beszállítói láncban dolgozókat, így a valódi szám ennél jóval nagyobb. Németországban a becslések alapján több mint félmillió alkalmazottat, Franciaországban több mint 90 000, Spanyolországban pedig több mint 60 000 alkalmazottat érintett a járványhelyzet, míg Magyarországon legalább 30 000 munkavállalót érint az autóiparban (ACEA [2020])
A járműipar munkaerőpiaca – Magyarország
Az elmúlt 10 év tapasztalata alapján a hazai munkaerőpiaci helyzet folyamatosan javuló tendenciát mutat. Mindez megmutatkozik a gazdaságilag aktív népesség növekvő foglalkoztatási s csökkenő munkanélküliségi mutatóiban. A legjobb mutatókkal 2021 első negyedévében Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Budapest, továbbá Pest és Vas megye büszkélkedhet. A munkanélküliségi ráta valamennyi megyében csökkent, országosan 3,7 százalékra mérséklődött (2. ábra).
A legnagyobb munkanélküliség Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Baranya megyében mutatkozik (KSH [2021]). Az átlagos bérszínvonal kapcsán szintén javuló tendencia mutatkozott Magyarországon, a KSH [2019b] szerint ez elsősorban a gazdasági konjunktúra, a minimálbér-emelés és a különféle adókedvezményeknek köszönhető. 2018-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 219 ezer forint volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2018-ban a bruttó hozzáadott érték 4,5 százalékát adta a járműgyártás, ezzel a feldolgozóipar teljesítményének ötödét állította elő. A járműgyártás ezen évben Magyarországon 180 000 főt foglalkoztatott, ami az összes hazai alkalmazásban álló 3,9 százalékát teszi ki, amely kétszerese az uniós átlagnak, így tehát európai összehasonlításban is jelentős a hazai autóipari foglalkoztatás. A jelentős nemzetközi beágyazottságnak köszönhetően a magyarországi autógyárak az importnak és az exportnak is nagymértékben kitettek. Erős függés van egyfelől az anyacégtől, másfelől a világméretű beszállítói hálózattól és az exportpiacoktól.
Magyarországon 2011 óta a járműgyártás a feldolgozóipar legnagyobb súlyú alágazata lett, 2018-ban a teljes ipari termelési érték 27 százalékát adta (KSH [2019a]). A járműipar számos további foglalkoztatás alapját adja, hiszen annak beszállítói és kereskedelmi hálózata további munkahelyeket teremt. A járműgyártás teljesítménye így tehát alapvetően befolyásolja az egész ipari termelés alakulását. A területi bontásban rendelkezésre álló adatok alapján az ágazat súlypontja (35 százalék) Győr-MosonSopron megyében található, amit Vas, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megye követ. A KSH szerint ebben a négy megyében állították elő az iparág országos hozzáadott értékének több mint 70 százalékát (KSH [2019]). A járműgyártás foglalkoztatási jelentőségét a feldolgozóiparban a 3. táblázat szemlélteti.
| Év | Járműgyártás (ezer fő) | Év | Feldolgozóipar (ezer fő) | % |
| 2010 | 86,1 | 2010 | 806,4 | 10,6% |
| 2011 | 98,7 | 2011 | 828,7 | 11,9% |
| 2012 | 109,9 | 2012 | 811,1 | 13,5% |
| 2013 | 114,6 | 2013 | 841,8 | 13,6% |
| 2014 | 135,6 | 2014 | 908,8 | 14,9% |
| 2015 | 147,5 | 2015 | 921,6 | 16,0% |
| 2016 | 158,3 | 2016 | 958,6 | 16,5% |
| 2017 | 172,4 | 2017 | 1012,9 | 17,0% |
| 2018 | 180,2 | 2018 | 1033 | 17,4% |
| 2019 | 181,6 | 2019 | 1020,8 | 17,7% |
| 2020 | 176,6 | 2020 | 989,7 | 17,8% |
| 2021 | 158,3 | 2021 | 980,8 | 16,1% |
3. táblázat: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint
https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0009.html
20.1.1.9. A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, nemenként – TEÁOR’08 [ezer fő]*
Essősy Ákos a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. üzletfejlesztési igazgatója, a Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója (e-mail: akos.essosy@mapi.hu).