A jövőálló intralogisztika két útja

Csak néhány éve, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb felhasználási területe az iparban maga a raktár lett, pedig a logisztikai kérdéseket korábban a döntéshozás alsóbb szintjein kezelték. Aztán a világgazdaság rájött, hogy mi történhet vele, ha nem teszi folyamatossá az ellátási láncok működését. Az árutovábbítás stratégiai fontosságú tényezővé vált – hangsúlyozta David Padilla, a járműakkumulátorokat gyártó Wallbox logisztikai igazgatója. A szakember az idei Hispack Unboxing szakmai konferencián, Barcelonában beszélt a raktár és az AI kapcsolatáról, az átszabható, skálázható csarnokokról és az e-kereskedelemről, rámutatva, hogy hová juthatunk a technológia mind mélyebb bevonásával, és mi történhet velünk, ha kihagyjuk ezt a ziccert.

Mivel a Wallbox fejlett energiagazdálkodásra és elektromos járműtöltő rendszerek fejlesztésére, valamint szállítására specializálódott, és már több mint félmillió háztartási elektromos töltőt értékesített, tudja, miről beszél, ha raktárautomatizálásról van szó. Padilla a Mecalux-szal közösen megvalósított projektjükről szólva elárulta: az ellátási láncok buktatóinak minimális kockázata nélkül tudták bővíteni a termelésüket – köszönhetően egy 11.220 négyzetméteres gyártóüzemnek és a benne található automatizált raktárnak, amiből évente 750 ezer darab töltőberendezést dobnak piacra. A maximalizálást elsősorban az EV-piac hallatlan bővülése tette szükségessé, de megugrották a feladatot: ma már napi 1.200 járműtöltőt gyárthatnak le, mert az automatizált raktárrendszer kellően gyors és rugalmas, ezáltal arányosan nagyobb logisztikai kapacitást biztosít.

A tér optimalizálásán felül további előnyt jelent a gyorsaság, a biztonság és a rendelés-előkészítés – szögezte le az igazgató, azt jósolva, hogy a Mecalux intralogisztikai automatizálásával még tovább mennek, és négy éven belül megnégyszerezik a Wallbox termelékenységét.

Juan Jesús Martínez a Mecalux képviseletében azzal összegezte az akkumulátorgyártónál végrehajtott fejlesztés tanulságát, hogy „ne a káoszt automatizáljuk”, vagyis a kivételek helyett inkább azokra a feladatokra koncentráljunk, amelyek folyton ismétlődnek és hatékonyabbá tehetők. Ha ez az alapkoncepciónk, akkor a maximumot hozhatjuk ki az automatizálásra szánt befektetéseinkből.

ABB: moduláris automatizálás és AI nélkül nincs hatékony e-kereskedelem

 „Az intralogisztikát beletaszították a flexibilitás mélyvizébe, miután kiderült, hogy versenyképességet növelő tényező lehet a vállalatok számára. Korábban a robotika is elég volt hozzá, hogy extra alkalmazkodóképességet biztosítsunk, de ma már nem az: elengedhetetlenné vált a mesterséges intelligencia beépítése” – sugallta a barcelonai szakmai eseményen szintén előadást tartó Rubén Aparicio de las Llanderas, az ABB ügyfélmenedzsere. Úgy véli, „lesznek kombinált kézi és moduláris megoldások is, de a mesterséges intelligencia mindig olyan technológia marad, ami ezekhez képest hallatlan szintre képes optimalizálni a műveleteket”.

Utóbbi cégnek már bőven van tapasztalata ezen a területen, hiszen a növekvő e-kereskedelmi kényszer alatt remekül építette be az AI-t a meglévő robotikai megoldásaiba. Külön-külön az jelent kihívást ezekben a technológiákban, hogy hogyan készítik fel őket az együttműködésre, hiszen a végső elvárás a teljes automatizálás és a további optimalizálás volt. Ezek a célok nem teljesülhetnének az AI nélkül.

A kiskereskedelem kiszolgálása rendkívül rugalmas intralogisztikai megoldásokat igényel, hiszen gyorsan változnak a termékek, az akciók, a kampányok vagy éppen a tárolási igények. Az ilyen környezetekben telepített szortírozó robotkarok korábban elképzelhetetlen teljesítményt értek el: akár hatoldalú leolvasás és termékazonosítás, óránként több mint ezer áruegység továbbítása – a dupla kiválasztás esélye nélkül –, és akkor még ott van a nagyon különböző tömegű és méretű tárgyak hibátlan kezelése, még ha egyazon rakomány részeként érkeznek is.

Hova tovább? Mi lehet még ennél is jobb? Például az, ha a vásárlók bármilyen termékeket összeválogathatnának egyazon csomagba, és ennek előkészítése sem igényelne manuális feladatellátást, mégis legalább 99 százalékos lenne a találati arány – vázolta Aparicio.

Az ABB a FlexBuffer rendszerrel fókuszált rá erre a problémára. Ez egy saját gyártmányú robotból, egy többfejű megfogó készletből, egy szoftvercsomagból, tárolóállványokból, valamint árutovábbító és -kiadó szállítószalagokból épül fel. A szakember hangsúlyozta: itt is a robotika a megoldás kulcsa, vagy ha tetszik: a rendszer szíve, hiszen multifunkciós, rugalmas és költséghatékony kivitelezést kínál a legkülönbözőbb megrendelések feldolgozására.

A beérkező rendeléseket egy szoftver kezeli: garantálja a tételek eltárolását, majd visszakeresését, miközben elkerüli az ütközéseket, és optimalizálja a tárhelyhasználatot – például úgy, hogy a kiszállítás sorrendjében helyezi el őket a polcrendszeren. Ezenfelül képes a termékek meghatározott sorban történő rendelésére is, és ehhez figyelembe veszi azok súlyát, hőmérsékletét vagy bármi sajátosságát, amivel összességében lehetővé válik az egyedi rendelések teljesítése.

Az ABB szerint ez a rendszer nagyon széles körben alkalmazható, az élelmiszeripartól az egészségügyön, a gyógyszeriparon, a kiskereskedelmen vagy a fogyasztási cikkeken át a csomagolásig és a vendéglátásig.

Összegzés

A fentebb vázolt technológiai megközelítések bármelyike elég előnyös ahhoz, hogy az intralogisztikai menedzsment fontolóra vegye a bevezetését. A robotikához alkalmazott mesterséges intelligencia lehetővé teszi a komplexitás kezelését, miközben megkönnyíti a termékek adaptálását – függetlenül a specifikus jellemzőktől. A raktárak moduláris automatizálása ugyanakkor lehetővé teszi a vállalat számára, hogy szakaszos beruházással (igény szerinti bővítéssel vagy más megoldásokkal történő kombinálással) hajtsa végre a fejlesztést.

Gábor János, NEW technology