A kondenzcsík gazdasági ára: új kutatás tárja fel a légi közlekedés klímára gyakorolt hatásait

Egy új tanulmányban kiszámolták, hogy a repülőgépek által húzott kondenzcsíkok milyen mértékben járulnak hozzá a légi közlekedés éghajlati és társadalmi költségeihez. A kutatást a svéd Chalmers Műszaki Egyetem és a Göteborgi Egyetem, valamint a londoni Imperial College végezte.

A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a kondenzcsíkok és a szén-dioxid-kibocsátási értékek egyaránt szerepet játszanak a légi közlekedés összesített hatásaiban.

A kutatás során megállapították, hogy a kondenzcsíkok jelenleg a légi közlekedés éghajlati hatásának mintegy 15 százalékát adják, de az időjárási viszonyok és a repülési útvonalak kiválasztása befolyásolja a klímaköltségeket, ami a tudósok szerint új lehetőségeket nyithat a légitársaságok és a döntéshozók számára.

Több százezer járat adataiból számolták ki a légi közlekedés hatásait

A Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány közel félmillió, az Észak-Atlanti térség felett közlekedő járat adatait elemezte. A kutatók kiterjedt repülési és meteorológiai adatokat használtak fel, amelyeket egy kondenzcsík-modell és egy fejlett klíma–gazdasági modell egészített ki.

Ezek az eszközök lehetővé tették, hogy a csapat megbecsülje az egyes kibocsátási forrásokhoz kapcsolódó éghajlati és társadalmi költségeket.

Az elemzés alapján a járatok mindössze 38 százaléka hoz létre olyan kondenzcsíkokat, amelyek felmelegítő hatással járnak. Bár ez a hatás rövid ideig tart, azért jelentős mértékű lehet. A kutatás megállapította, hogy már apróbb útvonal-módosítások csökkenthetik a járatok teljes éghajlati hatását, még abban az esetben is, ha ezek a változtatások kis mértékben magasabb szén-dioxid-kibocsátással járnak.

A kutatók rámutattak, hogy az időjárási körülmények fontos szerepet játszanak a kondenzcsíkok kialakulásában és hatásában. A repülési útvonalak megválasztása ezért befolyásolhatja, hogy egy adott járat milyen mértékben járul hozzá a légi közlekedés teljes klímaköltségéhez.

Az eredmények szabályozási kérdések szempontjából is relevánsak, hiszen az új adatok alapot nyújthatnak olyan szabályozások és szakpolitikai eszközök kialakításához, amelyek célja a légi közlekedés éghajlati hatásának csökkentése.

A tanulmány emlékeztet: az Európai Bizottság jelenleg is dolgozik olyan javaslatokon, amelyek alacsonyabb éghajlati hatás irányába terelnék a légiforgalmat. A kutatók abban bíznak, hogy az eredmények támogatni tudják ezt a folyamatot.

Gábor János, NEW technology