Utolsó esély: digitális rendszerváltás nélkül a hazai ipar végképp lemarad

Döntő időszak előtt áll Magyarország: hazánk iparára rendkívüli nyomást helyez a nemzetközi versenykörnyezet, mégis történelmi lehetőség előtt áll az ország gazdasága. A KSH adatai szerint az ipari termelés súlya a GDP 22%-át tette ki 2023-ban Magyarországon[1]. Ez az EU-összevetésben átlag feletti arány is jól jelzi, hogy a magyar ipar versenyképessége az ország jövője szempontjából kulcskérdés. A statisztikák szerint termelékenységben Magyarország a V4-országok átlaga alatt marad, ugyanakkor a hatékonyság javítása ma már nem képzelhető el a vállalatok és az ipari folyamatok digitalizációja nélkül.

Gyorsított ipari digitalizációval a magyar gazdaság az európai innováció alakítója lehet

A magyarországi ipari digitalizációs ökoszisztéma meghatározó szakmai szervezete, az Ipar 4.0 Technológiai Platform szakmai elemzéseiből figyelmeztető kép rajzolódik ki. Miközben a globális ipari versenyben egyre gyorsabban terjed az automatizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt gyártás, a hazai vállalatok – különösen a kis- és középvállalkozások, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak az ország versenyképességének erősítésében – jelentős lemaradásban vannak.

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a következő évek tétje világos: Magyarország vagy felgyorsítja az ipari digitalizációt és erősíti helyét a magas hozzáadott értékű technológiai láncokban, vagy fokozatosan lemarad azon országok mögött, amelyek a digitalizációt, az AI-t és az adatvezérelt működést már most a gazdasági versenyképesség alapjaként kezelik. Azonban a magyar innovációs ökoszisztéma szereplőinek együttműködésével és gyorsított ipari digitalizációval Magyarország akár soha nem látott technológiai és termelékenységi ugrást hajthat végre, amivel nem egyszerűen követője, hanem alakítója lehet az európai ipari innovációnak.

Ács Istvánt választották az Ipar 4.0 Technológiai Platform elnökének

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a hazai ipari digitalizációs ökoszisztéma legjelentősebb szereplőit tömöríti – beleértve az élenjáró nemzetközi nagyvállalatokat, a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, az akadémiai szektor szereplőit, tudományos kutatóintézeteket, szak- és felsőoktatási intézményeket, szakemberképző és kutatás-fejlesztési központokat.

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség (NTPSz) 2026. május 28-án tartott közgyűlése Ács István ipari digitalizációs és innovációs szakembert választotta meg a szervezet elnökének. „Magyarországon rendelkezésre áll a mérnöki tudás, az ipari tapasztalat és az innovációs képesség ahhoz, hogy a régió egyik meghatározó ipartechnológiai központjává váljunk. Ehhez azonban több együttműködésre, gyorsabb tudásátadásra és a vállalati gyakorlatban is használható megoldásokra van szükség. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform ebben kíván aktív és konstruktív szakmai partnere lenni az iparág minden szereplőjének” – mondta az új elnök. Ács István a közgyűlésen köszönetet mondott Prof. Dr. Monostori Lászlónak, a Platform korábbi elnökének az elmúlt 10 évben végzett munkájáért, és fontosnak nevezte, hogy tiszteletbeli elnökként a továbbiakban is támogatja a szakmai közösség törekvéseit.

Nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a következő években széles körű szakmai együttműködéssel egyszerre segíti majd a hazai vállalatokat és az ország érdekében a hatékony kormányzati iparpolitikát, támogatja a digitalizációról szóló szakmai párbeszédet és tudásmegosztást. A Platform célja, hogy hatékonyan hozzájáruljon és partner legyen a magyar gazdaság előtt álló örökölt kihívások megoldásában, valamint az új lehetőségek megvalósításában. „Digitális rendszerváltás nélkül a hazai ipar végképp lemarad, nincs vesztegetni való ideje Magyarországnak: tenni szeretnénk azért, hogy a digitalizáció ne csak elméleti lehetőség legyen a hazai ipar számára, hanem gyorsan és átfogóan beépüljön a cégek, termelővállalatok mindennapi működésébe” – emelte ki Ács István.

Ipari digitalizációs stratégiát készít elő az Ipar 4.0 Technológiai Platform

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform soron kívüli feladatának tekinti egy ipari digitalizációs stratégia előkészítését a kormányzati döntéshozók számára, amely értékeli a hazai Ipar 4.0 aktuális állapotát, és szakmai támpontokat kínál az ipari digitalizáció legsürgetőbb lépéseinek meghatározásához. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform a javaslatokat széles szakértői és iparági tapasztalatok, valamint kiterjedt piaci visszajelzések alapján, a hazai ipari ökoszisztéma szereplőinek bevonásával készíti elő. A Platform a tervezetet a lehető legrövidebb határidőn belül le kívánja tenni a döntéshozók asztalára, hogy az iparági közös egyeztetések mihamarabb megkezdődhessenek.

A KKV-k technológiai felzárkózásával állhat csak növekedési pályára az ország: akár 6–18 hónap alatt megtérülhet a digitalizáció

Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint a magyar ipar előtt álló feladat kettős. Egyrészt fel kell gyorsítani a hazai vállalatok technológiai modernizációját, másrészt a digitalizációnak nem szabad néhány nagyvállalat belső ügyévé válnia: a KKV-k technológiai felzárkózása nélkül Magyarország nem tud tartósan magasabb hozzáadott értékű ipari pályára állni. A hatékonyságnövelés és az ipari digitalizáció részben befektetés a jövőbe, nagyobb részt viszont gondolkodásmód, „mindset” kérdése. Több tanulmány kimutatta, hogy a digitalizációba való befektetés a vállalatoknak akár már rövid távon, 6–18 hónap alatt megtérülhet. „A cél, hogy a magyar vállalatok ne elszenvedői, hanem nyertesei legyenek a digitális átalakulásnak. Az Ipar 4.0 nem a munkahelyek megszűnéséről, hanem a munkakörök átalakulásáról és arról szól, hogyan válhat a hatékonyság versenyelőnnyé és közös társadalmi erővé” – emelte ki a Platform elnöke.

Ács István szakmai életútja: 35 év az innovációban

Ács István az ipari automatizáció egyik hazai és nemzetközi zászlóshajójának számító Bosch Rexroth vállalatnál ért el jelentős szakmai eredményeket. 1990-től a vállalat tervezőmérnökeként, majd mérnök-kereskedőjeként, később divízióvezetőjeként vett részt az ipari innovációs folyamatokban. 1999-től a Bosch Rexroth ügyvezetőjeként a cég teljes magyarországi tevékenységét irányította, 2015-től pedig a hazai mellett a vállalatcsoport kiterjedt Adria-régiós működését is felügyelte, valamint a magyarországi Bosch csoport Ipar 4.0-ért felelős felsővezetőjeként dolgozott. Ezt követően iparági jártasságát és szakértői tapasztalatait a hazai ipari digitalizációs ökoszisztéma fejlesztése és Magyarország technológiai versenyképességének erősítése érdekében kamatoztatja tovább.

Ács István kiemelt szakmai eredményei közé tartozik a Bosch Rexroth évente több ezer szakmai látogatót és diákot vonzó innovatív oktatási és élményközpontja, a CU.BE Budapest létrehozása, amely mára az ország egyik legfontosabb digitális edukációs centrumává vált. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform keretében Ács István kezdeményezésére indult útjára az évente megrendezésre kerülő Smart Manufacturing, azaz SmartMan Konferencia és Fesztivál is. A SmartMan koncepció lényege, hogy az ipari digitalizációt elvont technológiai ígéretek helyett valós gyakorlattá tegye a magyar gazdaság szereplői számára.

SmartMan