A következő „game changer”: az űripar
Magyarországon ha az űriparról beszélünk, akkor a legtöbben csak Farkas Bertalan neve hallatán bólogatnak félszegen, pedig annak már több mint 40 éve, hogy hazánk lett a 7. nemzet, aminek tagja eljutott a világűrbe. Azóta sok minden megváltozott a Földön és az űrben egyaránt. Mi a helyzet napjainkban a magyar űriparral, van-e egyáltalán, és ha igen, hová tart, mekkora szelet jut nekünk a nemzetközi űripar egyre sokrétűbb tortájából? A RE:FACT podcast vendége volt Dr. Sárhegyi István űrjogász és űripari befektető, akit sokan csak a magyar Elon Musk-ként emlegetnek.
Az emberiség közös öröksége: Az űr
Az űr mindenkié és senkié: a jelenleg érvényes űrbeli jogi szabályozottság még a hidegháború alatt alakult ki, és mai szemmel nézve rendkívül alulszabályozott, mondhatni „vadnyugati viszonyok uralkodnak” odakint. Az azóta eltelt fél évszázadban azonban olyan szintű technológiai fejlődésen mentünk keresztül, annyira megváltozott a világ amiben élünk, hogy az akkor lefektetett szabályok kibővítése, újragondolása a politika és az űrjog egyik legaktuálisabb feladata. Hogy miért? Bár a 60-as években az űrverseny még csak államok között folyt, mostanra magáncégek is beléptek a játszmába. Gondoljunk csak az Elon Musk alapította SpaceX-re, vagy a „mindenki” számára elérhető űrkirándulásra, ami most még potom 450 000 amerikai dollárba kerül, de ez az ár folyamatosan csökken.
Kialakulóban egy újfajta űrverseny
A 2010-es évek óta egyre többen veszik észre az űriparban rejlő potenciált. Nem csak a magáncégek bekapcsolódása jelent új perspektívát, de az államok is kiemelten foglalkoznak a szektorral: a NATO műveleti területnek nyilvánította az űrt, megalakult az USA űrhadosztálya, a Space Force, de az oroszoknak, kínaiaknak és a franciáknak is van űrhadviseléssel foglalkozó szervezete. Az űripar kritikus jelentőségű ágazattá nőtte ki magát – nem véletlenül – hiszen az űrtechnológia olyan eszközöket biztosít, amelyek nélkül egyetlen ország sem képes biztosítani a szuverenitását. A technológia célja, hogy a folyamatos internethozzáféréssel rendelkező 4 milliárd ember mellé fokozatosan kiterjessze a maradék 3 milliárdra is a világháló elérését. Ez szinte elképzelhetetlen gazdasági és információs bővülést idéz elő, és ezzel együtt óriási hatalmat biztosít azoknak a magáncégeknek, akik ezt a hálózatot biztosítani tudják a jövőben. Többek között ezért is tapasztalható az űriparban egy robbanásszerű piaci növekedés.
Az internet új korszaka: a megakonstelláció
A közeljövőnket legnagyobb mértékben befolyásoló infrastruktúrát alacsony Föld körüli pályán lebegve találhatjuk, akár több tízezres nagyságrendben, kisméretű drónok formájában. Ez a megakonstelláció, ami szupergyors internetet képes biztosítani bárhol a világon. Még számos kérdés nyitva áll, mint például az ekkora befolyással rendelkező vállalatok állami szabályozása, vagy éppen az, hogy a fejünkre eshet-e egy ilyen drón séta közben.
Űrszemét és startupok
Az űrkutatás és az űripar talán legégetőbb problémája és megoldandó feladata az űrszemét kérdése. Egy méternél nagyobb űrszemét tekintetében százas nagyságrendről beszélhetünk, de egy centiméter körüli űrszemétből már százmilliók keringenek a Föld körül. Ez nemcsak a jelenleg űrben lévő műholdakra jelent óriási kockázatot, de az űrszemét növekedése a becslések szerint akár olyan méreteket is ölthet a jövőben, amely évtizedekre visszavetheti az űripar fejlődését. Éppen ezért a problémakörrel kiemelten foglalkoznak nemzetközi szinten. A modern űripar jellemzője egy nagyon erős startup réteg. Befektetők és magántőkealapok segítségével egy olyan pénzügyi ökoszisztéma épül ki, amely a Szilícium-völgy működéséhez hasonlóan technológiai innovációk fejlesztésével küzd az űrben adódó nehézségek megoldásáért.
A magyar űripar
2018-ban a magyar kormány áthelyezte az űripar fejlesztését a külügyminisztériumhoz kiemelt területté téve azt. Kevesen tudják itthon, de a magyar űrkutatás egyedülálló módon járul hozzá a nemzetközi űrközösség előrelépéséhez az űrdozimetria területén elért sikerekkel. Ez a technológia az alfája és ómegája az ember túlélésének földön kívüli környezetben, éppen ezért rendkívül felértékelődik a jövőben, akár egy Mars-expedíció kapcsán. A magyar kormány is felismerte az űriparban rejlő exponenciális mértékű fejlődési lehetőségeket. Ezt jelzi a 2024-re tervezett első magyar geostacionárius pályán keringő műhold fellövése, vagy az űrmérnöki MSc-képzés elindítása a BME-n. Dr. Sárhegyi István szerint a 21. században csak az az ország lehet komoly szereplő nemzetközi porondon, amelyik az űriparban is kimagasló teljesítményt nyújt.