Barion Pixel

A Marsig érnek az orosz szankciók

A háború miatt Oroszországra kivetett gazdasági szankciók kulcsfontosságú űrprojektek késését vagy törlését okozhatják – mutatott rá az Európai Űrügynökség. Az ESA magas szintű válságtanácskozást hívott össze Ukrajna lerohanása miatt, majd közleményben tudatták: elítélik a fegyveres konfliktust, és tragikusnak tartják annak következményeit.

Az eeNews úgy tudja, hogy az ESA több fontos döntéssel is összefüggésbe hozta a háborút, és leszögezte, hogy tagállamainak álláspontjával megegyező módon hajtja végre az oroszokra kiszabott szankciókat. Ennek közvetlen hatása lesz az Európai ExoMars projektre, amelynek keretében szeptember 20-án tervezték útnak indítani a Rosalind Franklin marsjárót. A kilövést már így is két évvel el kellett halasztani, hiszen eredetileg 2020 őszén akartak rá sort keríteni, de akkor a világjárvány húzta keresztül a számításaikat.

A nyilatkozatban egyértelművé tették, hogy a szankciók miatt „nagyon bizonytalanná vált” a kutatórobot idei startja, ahogy minden más Francia Guyanából, a Kourouban lévő Guyana Űrközpontból tervezett fellövés is, hiszen ebből az űrkikötőből indul a három legnagyobb ügynökség szinte minden, a Nemzetközi Űrállomásra tartó küldetése. Mivel az ISS üzemeltetésében nemcsak az ESA és a NASA vesz részt, hanem a Roszkozmosz is, eleve kérdésessé vált a további együttműködés, amit még nagyobb bizonytalanság övez azóta, hogy az oroszok bejelentették: kivonják dolgozóikat Kourouból.

- Hirdetés -

A 22 tagállamot tömörítő ESA tudatta: minden hatáskörükbe tartozó európai rakomány esetében újra felmérik a kilövés lehetőségeit, hiszen a fent írt marsjáró mellett közeleg a Vega-C és az Ariane 6 küldetés is. Az ügynökség közölte: a kialakult helyzet még jobban rávilágított arra, hogy érdemes lenne megteremteni a szuverén küldetésindítás lehetőségét.

Gábor János, NEW technology

- Hirdetés -

NEW technology