Barion Pixel

- Hirdetés -

- Hirdetés -

A mesterséges intelligencia lehet az újrahasznosítás bajnoka

Komoly segítséget kaphatunk az AI technológiáktól ahhoz, hogy a jelenlegi, gyalázatosan működő újrahasznosítási programok végre kézzel fogható eredményt hozzanak – bizonyította be az amerikai AMP Robotics. A cég egy ideje sikeresen működteti azt a villámgyors rendszert, ami gépi látással és képelemzéssel azonosítja, majd vákuumos megfogókkal különböző típusok szerint szétválogatja a futószalagon elé kerülő szemetet. Az eredmények új megvilágításba helyezik azt, ahogyan a műanyagok újrahasznosításáról gondolkodunk.

Kijár egy jókora pofon az emberiségnek, mert bár évtizedek óta tudja, hogy kritikus fontosságú lenne az újrahasznosítás, közel ugyanolyan fenntarthatatlan módon éli tovább az életét, ahogy eddig. A világon évente termelt 2,1 milliárd tonna szilárd hulladéknak mindössze 16 százalékát hasznosítjuk újra. Jóval ezen átlag felett van, mégsem lehet elégedett a maga 32 százalékos eredményével az Egyesült Államok, miközben az OECD legutóbb e témában készített felmérése szerint Németország a lakossági szemét 65 százalékát nyeri vissza. Tanulságos, hogy a lista két sereghajtója, Chile és Törökország mintha alternatív valóságban létezne: 1-1 százalékos arányukkal gyakorlatilag semmit sem tesznek a természetebe jutó műanyagszennyezés ellen.

Amerikában jó esély van rá, hogy már rövidtávon sikerül megtöbbszörözni az újrahasznosított hulladék mennyiségét. Jason Calaiaro, az AMP Robotics szakértője „Az AI alámerül a szemétben” címmel írt tanulmánya arról tanúskodik, hogy gépi látással, képanalízissel, illetve a mesterséges intelligencia alapú szoftver és hardver összehangolásával minden mai módszernél hatékonyabban, automatizáltan lehet átválogatni a szemetet. Az IEEE Spectrumnak írt cikkében úgy számol, hogy a hagyományos eljárásokkal (gyakran manuális szelektálással) végzett szűrés után az újrahasznosítható anyagoknak kb. 10-30 százaléka a szeméttelepen végzi, viszont az Amp Cortex-szel maradéktalanul visszanyerhetők lennének – állítja Calaiaro, akinek a rendszere a fennállása óta 50 milliárd darab objektumot ismert fel és választott ki a futószalagon elé került hulladékból.

- Hirdetés -

Ez a megoldás, illetve például a PET palackok tömegének csökkentése már nagyon komoly eredményt jelentene, és utóbbira szintén született AI válasz, a német Digimindnál. Katharina Eissing vezérigazgató elmondása szerint egy nagy italgyártó másfél literes palackjainak tömegén összesen 13,7 százalékot sikerült spórolniuk. Bár ez nem tűnik soknak, olyan vállalatról van szó, ami évente legalább egymilliárd darabot gyárt le a termékből – fűzte hozzá. És arról, hogy mekkora jelentősége lenne, ha a Digimind módszere globálisan is elterjedne, legyen elég annyi, hogy a Földön 583 milliárd PET palack kerül forgalomba minden egyes évben.

Gábor János, NEW technology

- Hirdetés -

NEW technology