Minden ember szívverése egyedi, akárcsak az írisze vagy az ujjlenyomata. Egyedülálló „szív-aláírásunk” távolról is azonosítható.
Ez utóbbi tény keltette fel az amerikai különleges erők érdeklődését. A nagy távolságból elvégezhető biometrikus technikák közé tartozik például a járáselemzés, amelyet a testfelépítés, illetve az egymással finom összhangban álló izom- és idegrendszer-működés eredményeképp kialakuló egyedi járásmód elemzésével végeznek, és világszerte régóta használják. Ezt a módszert alkalmazták állítólag egy hírhedt ISIS-terrorista azonosításakor is, mielőtt egy drónnal lecsaptak volna rá. Problémát jelent azonban, hogy a járás, ahogy az arc is, nem mindig felismerhető, vannak olyan helyzetek, amikor e módszer egyáltalán nem hatékony. Ezzel szemben az egyén „szív-aláírása” teljesen egyedülálló, és az arccal vagy a járással ellentétben minden helyzetben állandó marad, képtelenség megváltoztatni vagy álcázni.
- Hirdetés -
A nagyobb távolságból végezhető azonosítás igényére nyújt megoldást az az új eszköz, amelyet a Pentagon számára fejlesztettek ki. Az amerikai különleges erők kérése az volt, hogy arcfelismerés nélkül is biztosan azonosítani lehessen az embereket. A megoldást jelentő mechanizmus az egyedi szívjeleket egy infravörös lézer segítségével érzékeli, majd az így kapott adatokat dolgozza fel.
Míg 200 méteres körzetben (egészen pontosan 219 méter a jelenlegi hatótáv) a berendezés tökéletesen működik, ennek fokozásához erősebb lézerre lesz szükség. „Nem akarom azt mondani, hogy akár az űrből is képesek vagyunk megfigyelni bárkit a Földön, de célunk a nagyobb hatótáv elérése, és a lehetőségek adottak hozzá” – nyilatkozta Steward Remaly, a Pentagon terrorizmus elleni egységét technikailag támogató tagja.
Mi a titok?
Az infravörös érzékelők manapság elterjedtek az orvosi eszközök világában is, gyakran alkalmazzák őket a beteg pulzusának automatikus rögzítésére. Ezek az eszközök az infravörös fény visszaverődésének változásait érzékelik, amit a véráramlás okoz. A Pentagon különleges eszköze, a Jetson azonban lézeres vibrometriát alkalmaz, amely a szívverés okozta felszíni mozgást észleli. Ezért akár ruhán keresztül is képes a pontos mérésre, bár vastagabb ruházat, például egy télikabát esetén már nem működik tökéletesen.
A távoli biometrikus azonosítás legelterjedtebb módja az arcfelismerés. Ez azonban jó minőségű, kifejezetten szemből készült képet igényel az arcról, amit bizonyos körülmények között nehéz előállítani, különösen drón használata esetén. Az arcfelismerést a szakáll, a napszemüveg vagy a fejkendő is megzavarhatja.
A „szív-aláírást” már használják biztonsági azonosításhoz. A kanadai Nymi cég az ujjlenyomat-azonosítás alternatívájaként már kifejlesztett egy csuklón viselt pulzusérzékelőt. A technológiát az Egyesült Királyságban a Halifax Bank tesztelte az online bankhasználaton.
A Jetson tehát nem teljesen új megoldás, hanem megalkotásakor egy már meglévőt fejlesztettek tovább. Olyan technológián alapul, amelyet általában a rezgések ellenőrzésére használnak, például szélturbináknál. Egy hozzáadott eszköz segítségével ez úgy alkalmazható az emberi testen, hogy egy láthatatlan – a projektorokhoz használt lézerirányzéknál jóval kisebb – lézerfoltot tartanak a célponton körülbelül 30 másodpercig, amíg az a megfigyelést végzi. Ennyi idő alatt már precíz információt képes előállítani, ám ez azt is jelenti, hogy jelenleg az eredmény csak akkor megbízható, ha az alany ül vagy áll.
A tervezők azt remélik, hogy a jövőben az eszköz a gyógyászatban is elterjedhet, megkönnyítve a betegségek diagnosztizálását.
Hegyi Heni, NEW technology