Ajánlott vízgazdálkodási eljárások az élelmiszeripari és italgyártó szektor számára
A víz- és szennyvízrendszerek nem megfelelő kezeléséből adódó, hírnevet érintő és pénzügyi kockázatokkal foglalkozik egy ma közzétett új jelentés. „Az élelmiszeripari folyamatokban használt víz és szennyvíz kezeléséről” című dokumentum az élelmiszeriparban és az italgyártásban használt nagy mennyiségű vizet veszi górcső alá, arra biztatva a vállalatokat, hogy tegyenek többet a kockázatok csökkentéséért.
Az élelmiszeripar és az italgyártás nagy mennyiségű vizet használ, és a folyamatban használt víz, valamint a szennyvíz kezelése minden üzem számára alapvető. Ezek összetett és költséges folyamatok, hiszen minden telephelynek specifikus helyi egészségi, biztonsági és a környezetbe történő folyadékkibocsátási előírásoknak kell megfelelnie.
„Jó hírnevét sodorja veszélybe és komoly pénzügyi következményekkel számolhat az, aki nem megfelelően kezelt rendszerei és folyamatai révén kockázatnak teszi az embereket, a termékeket vagy a környezetet” – emeli ki a Watson-Marlow [country] vállalatnál dolgozó [name]. „Azonban a vállalatok gyakorlati lépések bevezetésével szorosabban kézben tarthatják eljárásaikat, és hatékonyabbá tehetik folyamataikat.”
A folyamatban az élelmiszer mosásához és előkészítéséhez, a pasztörizáláshoz, a berendezések megtisztításához, a gőzöléshez és sterilizáláshoz, illetve adalékként vagy stabilizálóként használt víz teszi ki az élelmiszeripari vízfelhasználás legnagyobb hányadát, mintegy 31%-át.
A gyártósor másik végén a szennyvíznek magas szintű kezelésen kell átesnie, mielőtt a környezetbe bocsátanák vagy újrafelhasználnák.
A jogilag kötelező érvényű környezetvédelmi előírások – mint például az európai vízgazdálkodási és vízi környezetgazdálkodási keretirányelv, az Egyesült Államok tiszta vízről szóló törvénye vagy az ausztrál nemzeti vízkezdeményezés – a folyók, tavak, torkolatok, parti vizek és talajvizek szennyezéstől való védelmét szolgálják világszerte. Előírják, hogy a kezelt elfolyó vizet csak akkor lehet a környezetbe engedni, ha megfelel a magas minőségi követelményeknek. A vízminőségre vonatkozó előírásokat megsértő élelmiszeripari vállalatok és italgyártók bírósági eljárást és komoly büntetést kockáztatnak, és akár folyadékkibocsátási engedélyüket is elveszíthetik.
A leghatékonyabb üzemek a preventív, reaktív, proaktív és prediktív megközelítések kombinációját alkalmazzák. A kezelők azonnali javító intézkedéseket hajtanak végre, és olyan eljárásokat vezetnek be, amelyek biztosítják a folyamatok hatékony működését. Emellett a berendezések kiválasztása is kulcsfontosságú.
„A víz- és szennyvízkezelés kritikus fontosságú a biztonság és a hatékonyság szempontjából az élelmiszeripari és italgyártó feldolgozó üzemekben, és ezeket magas szinten kell biztosítani” – hangsúlyozza Attila Pal, Country Manager. „A megbízható, hatékony, könnyen működtethető és könnyen karbantartható berendezések kiválasztása különösen fontos egy olyan, kritikus veszélyforrásokat tartalmazó területen, mint a vegyszeradagolás, ahol az emberi hiba kockázatát minimalizálni kell.”
A letölthető jelentés a vízkezelés kritikus folyamatát vizsgálja az élelmiszeripari termelésben és az italgyártásban, esettanulmányokat mutat be, és gyakorlati útmutatással szolgál. Megvizsgálja, hogyan csökkenthetők az egészségi, biztonsági és megfelelőségi előírások megsértésének kockázatai.
A víz egyre ritkább erőforrássá válik, és ahogy a jelentés is bemutatja, az élelmiszeripar és az italgyártás a legnagyobb vízfogyasztású ipari szektor. A jelentés utolsó része a fenntarthatóság kérdését vizsgálja. Kiemeli, hogy a gyártók fenntarthatóbbá tehetik gyakorlataikat, ha a folyamat minden fázisában azonosítják a vízhatékonyság fokozásának lehetőségeit.