Autonómdrón-verseny: 32 egyetem mérte össze tudását önvezető repülőgépekkel

Rekordszámú résztvevő gyűlt össze az angliai Lincolnshire-ben július első hetében rendezett autonómdrón-versenyen, a UAS Challenge-en, ahol a csapatok teljesen önvezető repülőrendszerekkel hajtották végre a kijelölt feladatokat. A 2014 óta minden évben megrendezett esemény olyan partnereket tudhat maga mellett, mint például az Ansys, a Leonardo, a Callen-Lenz, a BAE Systems/FalconWorks és a Babcock.

A versenyre az Egyesült Királyságból, Észtországból, Kínából, Olaszországból, Hollandiából és Portugáliából érkeztek egyetemi hallgatók. A döntőben 32 csapat versenyzett, egy-egy legfeljebb tíz kilogrammos, autonóm pilóta nélküli légi rendszerrel (UAS).

A szabályok széles teret adnak a drónok kialakításának, ezért 2025-ben számos eltérő típusú légi jármű állt rajtvonalhoz – írja riportjában az eeNews. A nevezők hoztak többek között saját tervezésű katapultrendszerrel indított drónt és VTOL kialakítású gépeket, amelyek sikeresen teljesítettek autonóm repülést és csomagkézbesítést is. Utóbbi feladat egyébként a verseny történetében újdonságnak számít.

A csapatok az egy hét során változékony időjárási körülmények között repültek: hőséget, esőt és 37 kilométer/óránál erősebb szelet kellett legyőzniük az önvezető repülőgépekkel.

A csapatok feladata az volt, hogy drónjaik teljesen önállóan repüljenek, illetve navigáljanak a meghatározott pontok között, és szállítsanak le humanitárius segélycsomagokat, aztán térjenek vissza az indulási pontra egy előre kijelölt útvonalon. Mindemellett be kellett mutatni a drónok hatékonyságát, manőverező képességét és fenntarthatóságát.

A verseny nagydíját a Bath-i Egyetem (Egyesült Királyság) vihette haza, mivel a csapata elsőként hajtott végre olyan autonóm küldetést, amely magában foglalta a felszállást, az útvonalpontok közötti navigációt, a csomagleadást és a leszállást is. Az összetett győzelem mellett hozzájuk került a környezetbarát megoldásokért járó díj is, hiszen a drón törzsének építéséhez lenrost alapú kompozit anyagokat használtak. Az átvizsgálási díjat ugyancsak ők kapták, miközben második helyen végeztek az innováció, a légi alkalmasság és a biztonság kategóriákban.

Az összetett második helyet a Beihang Egyetem (Kína), a harmadikat pedig a Milánói Műszaki Egyetem (Olaszország) szerezte meg. A versenyen számos különdíjat is kiosztottak: az innovációért az Észt Repülési Akadémiát, a tervezés kategóriában a Twente-i Egyetemet (Hollandia), a magas színvonalú szimulációért a Leedsi Egyetemet (Egyesült Királyság), a kiemelkedő biztonságért a Milánói Műszaki Egyetemet, a legjobb üzleti modellért pedig például a Dublini Egyetemet (Írország) ismerték el.

Gábor János, NEW technology