Az uniós cégek több mint ötödét érte kiberbiztonsági incidens

2023-ban az Európai Unióban működő vállalkozások 21,5 százaléka szenvedett el olyan informatikai biztonsági incidenst, amely különböző következményekkel, például informatikai szolgáltatások kiesésével, adatok megsemmisülésével vagy sérülésével, illetve bizalmas adatok kiszivárgásával járt.

Az Eurostat felmérésének nemrég közölt eredményei szerint a legtöbb érintett vállalkozás Finnország (42,2%), Lengyelország (32,5%) és Málta (28,7%), a legkevesebb pedig Ausztria (11,5%), Szlovénia (11,6%) és Bulgária (12,1%) területén működik.

A legalább 10 alkalmazottal vagy önfoglalkoztató személlyel működő uniós vállalkozások körében végzett kutatásból kiderült: informatikai biztonsági incidensekkel leginkább az energiaiparban (pl. villamos energia, gáz vagy légkondicionáló berendezések ellátásában) működő cégek találkoztak (28,8%).

Az információ és kommunikáció területén 27,9, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységeknél 26,8, az ingatlanügyleteknél 25, a vízellátás, szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés területén pedig 24,1 százalékos volt az érintettség.

A kiberbiztonsági incidensek következményei

Az informatikai biztonsági incidensek legfőbb következményei között kieső informatikai szolgáltatások és hardver- vagy szoftverhibák szerepeltek, de a zsarolóvírusos támadások és a szolgáltatásmegtagadásos (DoS) támadások szintén hozzájárultak a kiesésekhez.

A hibák miatt sok esetben adatok is megsemmisültek vagy megsérültek, illetve rosszindulatú szoftverfertőzések vagy jogosulatlan behatolások ugyancsak okoztak adatvesztést.

Lényeges megjegyezni, hogy saját alkalmazottak akaratlan tevékenysége miatt sokszor szivárogtak ki bizalmas adatok, de behatolások, pharming vagy adathalász támadások szintén okoztak gondot, ahogy rosszindulatú saját alkalmazottak szándékos lépései nyomán is előfordultak incidensek.

Gábor János, NEW technology