Barion Pixel

Csúcstechnológiával csökkentik kibocsátásukat a legfejlettebb ipari cégek

Egyre inkább a fenntarthatóság lesz a fejlesztések meghatározó célja azoknál a termelőcégeknél, akik fejlett ipar 4.0 technológiákat és megoldásokat használnak– derül ki a Schneider Electric és az MIT Technology Review közös kutatásából. Ezek a vállalatok elsősorban szenzorokat és teljesítmény menedzsment eszközöket alkalmaznak, ezáltal több adattal rendelkeznek és hatékonyabban tudják csökkenteni karbonkibocsátásukat.

A negyedik ipari forradalom egyben fenntarthatósági forradalmat is hoz a termelőcégek körében – állítja a Schneider Electric, az energiagazdálkodás és az automatizálás digitális átalakításának vezető vállalata és a Massachusettes Institute of Technology (MIT) kéthavonta megjelenő lapja, az MIT Technology Review közös elemzése. A kutatás eredményei szerint a vezető gyártók már fejlesztéseik kiemelt céljaként tekintenek a fenntarthatóságra, nem csupán a felelősségteljes eszközmenedzsment melléktermékeként.

Nő a termékspecifikus fenntarthatósági megoldások száma

A meghatározó termelővállalatok annak érdekében korszerűsítik a folyamataikat, hogy lehetővé tegyék a szén-dioxid-mentesítést, vagyis a dekarbonizációt. Ezt a berendezések működésének javításával, a hulladék csökkentésével és a kevesebb szén-dioxid-kibocsátással beszerezhető alapanyagokból készült termékek előállításával érik el.

Az elemzés szerint ráadásul a gyártók az adatelemzés és a digitálisan összekapcsolt ellátási láncok révén még nagyobb átláthatóságra törekszenek. Az Ipar 4.0 elveit alkalmazva a termelőcégek érzékelőket és teljesítménymenedzsment-eszközöket használnak a szén-dioxid-kibocsátás és fenntarthatóság szempontjából releváns adatok mennyiségének növelésére, valamint áramlásuk felgyorsítására a vállalat teljes működésében.

Moduláris folyamatok a jobb előrejelzések érdekében

A technológiát arra is használják, hogy jobb előrejelző folyamatokat alakítsanak ki, és azokat egyszerűbbé és modulárisabbá szervezzék át.

Ez lehetővé teszi a gyártók számára a pontosabb kalibrálást az összeszerelősorok, a folyamatok és az anyagbevitel esetében. Ez pedig pontosabb előrejelzést és “igény szerinti”, testre szabott gyártást tesz lehetővé.

A szervezetek ma már virtuális terveket használhatnak az új fenntarthatósági termelési modellek virtuális valóságban történő tesztelésére, mielőtt azokat a szén-dioxid-intenzív “fizikai” valóságban bevezetnék, csökkentve ezzel a gyártástervezési folyamatokra szánt energiát.

Céltudatos tervezés a körforgásos gazdaságért

A vezető gyártó cégek újragondolják a gyártási folyamatokat a “körforgásos gazdaság” megvalósítása érdekében. Ez gyakran magában foglalja az anyaggazdálkodás hosszú távú üzleti tervét és a “fenntarthatósági tervezés” gyártási elveit.

Az új jelentés szerint a gyártóipar a véletlenszerű fenntarthatósági eredményekről egyre inkább átáll a tudatos fenntarthatósági törekvésekre. A fenntarthatóság többé már nem szerencsés véletlen; most a hatékony berendezéskezelés és a céltudatos zöld elvek párosításával a gyártás hosszú távon a hatékony dekarbonizáció irányába halad. Ennek ellenére a szén-dioxid-mentesítésre rendelkezésre álló időnk gyorsan fogy. A gyártóknak az adatok és a digitális technológiák optimális felhasználásával fel kell gyorsítaniuk erőfeszítéseiket, ha az iparág jelentős mértékben hozzá kíván járulni a nemzetközi éghajlatvédelmi célok eléréséhez” – hangsúlyozta Frédéric Godemel, a Schneider Electric energiarendszerekért és szolgáltatásokért felelős ügyvezető alelnöke.

A gyártóiparban a fenntarthatóság kapcsán zajló változásokról szóló “Equipment management and sustainability: How global businesses use insight and innovation to make their manufacturing processes and assets carbon neutral” című jelentés itt érhető el.

Schneider Electric

NEW technology