Barion Pixel

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Elon Musk: Zseni vagy őrült? Szerinted?

Korunk egyik legmeghatározóbb feltalálója, influencere Elon Musk. Számos találmányával bizonyította tudományos potenciálját, több alkalommal az üzleti rátermettséget, ám olyan hibákat is vétett, amelyek ellentmondtak szenzációs eredményeinek. Sokan rajonganak érte, és sokan sarlatánnak tartják. Ki is valójában Elon Musk? Zseni vagy őrült?

2016 decemberében ő volt a 21. helyezett a világ legnagyobb hatalmú embereinek Forbes-listáján, és megosztott első helyezést ért el 2019. leginnovatívabb vezetőinek listáján is. Jelenleg a Forbes a világ 23. leggazdagabb emberének tartja. A világ egyik leghosszabb ideje alkalmazott ügyvezetője gépjárműgyár kategóriában.

Elon Musknak több cége is van, melyek közül az ismertebbek a SpaceX (alapító, vezérigazgató és főmérnök-tervező), a Tesla (vezérigazgató és termékmérnök), a The Boring Company (alapító), a Neuralink (alapító) és az OpenAI (társalapító és első társelnök).

- Hirdetés -

Az Iron Man (magyarul Vasember) főszereplője, Tony Stark karakterének sokak szerint Musk a tökéletes valóságbéli megfelelője. A filmtrilógia második részében a Formula-1-es monacói nagydíj jelenetében személyesen is feltűnik. A főhőst azonban valójában a Marvel Comics képregényének szuperhőséről mintázták. Ugyanakkor nem titok, hogy Robert Downey Jr. (Tony Stark fimbéli megtestesítője) mintaként tekintett Muskra, akivel le is ült beszélgetni a forgatásokat megelőzően. Az együttműködésüket mi sem bizonyítja jobban, hogy a Vasember második részének egyes jeleneteit a SpaceX-nél forgatták.

Gyermekkorában Musk lelkes könyvmoly volt. Tízévesen az általa használt Commodore VIC-20 felkeltette érdeklődését a programozás iránt, és 12 éves korára saját játékot tervezett, melyet körülbelül 500 dollárért adott el egy PC-magazinnak, az Office Technologynak. (A játék címe Blastar, webes verziója a mai napig fellelhető és kipróbálható az interneten).

1995-ben Elon Musk és testvére, Kimbal Musk elindították a Zip2 webes szoftvercéget. A társaság kifejlesztett és forgalomba hozott egy internetes városi útmutatót az újságkiadók számára, térképekkel, leírásokkal. 1999-ben a Compaq 307 millió dollárért vásárolta meg a Zip2-t.

1999 márciusában Musk társalapításával létrejött az X.com, egy online pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó, az e-mail fizetést lehetővé tevő társaság. (Alapításához 10 millió dollárt a Zip2 eladásából használt fel.)

Egy évvel később a társaság összeolvadt a Confinityval, amely a PayPal nevű pénzátutalási szolgáltatás tulajdonosa volt. A vállalat az összeolvadást követően a PayPal szolgáltatásra összpontosított – 2001-ben az egész céget át is nevezték PayPalra. Muskot 2000 októberében elbocsátották vezérigazgatói posztjáról (bár továbbra is az igazgatóságban maradt), mivel a többi vezetővel nézeteltérések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a PayPal Unix-alapú infrastruktúráját Microsoft Windows rendszerre cseréljék le. 2002 októberében az eBay megvásárolta a PayPalt 1,5 milliárd dolláros áron, melyből Musk 165 millió dollárt kapott. Az eladás előtt Musk, aki a társaság legnagyobb részvényese volt, a PayPal részvényeinek 11,7% -át birtokolta.

Mindez csupán ízelítő mindabból, amit Musk eddig létrehozott, mégis ezek az információk jó rálátást biztosítanak arra, hogyan építette fel lépésről lépésre a hírnevét és persze irigylésre méltó vagyonát. Fantasztikus találmányaival pedig a továbbiakban foglalkozunk.

Agy-gép interfész – Neuralink

A Neuralink egy tech-startup, és olyan implantátumok létrehozásával foglalkozik, amelyek képesek az emberi agyat különféle számítógépes rendszerekkel összekötni. Az implantátum apró, rugalmas elektródaszálak csoportjaiból áll, amelyeket egy idegsebészeti robot ültet be az emberi agyba. Ezek a szálak felismerik és rögzítik az agy elektromos jeleit, és továbbítják az így kapott információkat a testen kívüli világba. Az eszköz teljesítménye az igényeknek megfelelően méretezhető, nagy sávszélességű agy-gép interfész (BMI) rendszer létrehozására is használható.

Az első, emberekkel végzett teszteket a Neuralink 2020 végéig tervezi lebonyolítani. Az agy-gép interfész felhasználási területe az agyi vagy a gerincvelőhöz kapcsolódó rendellenességek különböző formáinak megértése és kezelése, azaz kutatási feladatokat is ellát, és gyógyászati céllal is használható lesz majd. Bénulással élő emberek például használhatják a beültetett eszközt telefon vagy számítógép vezérlésére. Ugyanakkor Musk úgy tekint az implantátumra, mint a saját agyának kiterjesztésére szolgáló eszközre, amely lehetővé teszi, hogy szimbiózisba kerüljön a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokkal. Musk szerint ez végül az „emberfeletti intelligenciához” vezethet. Musk a Neuralink indításakor első lépésként egy olyan idegsebészeti robotot épített, amely percenként hat szálat képes beilleszteni az emberi agyba. Mindegyik szál vékonyabb, mint az emberi haj egytizede, és 192 elektródát tartalmaz. Minden egyes elektródacsoportot egy kicsi, beültethető eszközzel burkolnak be, amely egyedi, vezeték nélküli chipeket tartalmaz. A szálakat a robot végén lévő apró tű segítségével – melynek átmérője körülbelül 24 mikron – illesztik be az agyba.

Futurisztikus „csőposta-vasút” – Hyperloop

Musk szerint a Hyperloop használata a Marson lenne célszerű, ugyanis a vörös bolygó légköre sokkal kedvezőbb a számára – így csövekre sem lenne szükség. A koncepció működéséhez alacsony nyomású – szinte vákuum – vezetékekre van szükség. A csőpostához hasonló jármű végsebessége őrületesen magas, ugyanis 1220 km/h is lehet.

A SpaceX nemcsak az űrutazást teszi lehetővé, hanem a földi személyszállítást is a Hyperloop segítségével. A nagy sebességű, vákuumcsőben közlekedő jármű prototípusát a kaliforniai Hawthorne településen építették fel; körülbelül egy mérföld hosszú és hat láb átmérőjű csővel rendelkezik. Elon Musk már a kezdetekkor jelezte, hogy a projektnek csupán a külső szemlélője lesz, hiszen számos egyéb elfoglaltsága van a többi cégénél. A Hyperloop Alpha verziója éppen ezért bárki által hozzáférhető, aki részt kíván venni a fejlesztésben, az megteheti.

A SpaceX 2015-ben jelentette be a Hyperloop versenyét, amelynek célja az volt, hogy a prototípusokat fejlesszék, és az innovációt tovább ösztönözzék. Az erőpróbán az adott csőben kell felgyorsulnia az eszköznek a maximális sebességre, majd ütközés nélkül lassulnia – azaz a vezeték legtávolabbi végétől 100 lábnyira. Érdekesség még, hogy a csapatoknak saját kommunikációs rendszert kell használniuk, a SpaceX nem biztosított ehhez eszközöket és anyagot.

A teljes cikket a júniusi NEW technology lapszám digitális változatának 16. oldalától tudod elolvasni:

ELOLVASOM

- Hirdetés -

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Érdemes elolvasni
NEW technology