Ember nem is kell: robotok végeznek minden feladatot a legújabb orvosi laboratóriumban

Épül egy orvostudományi laboratórium, ahol fehér köpenyes kutatók beszélgetései helyett már csak szervomotorok halk zümmögését lehet majd hallani, hiszen nem kell ember ahhoz, hogy üzemeljen és kísérleteket végezzen. A Tokiói Természettudományi Intézet jusimai kampuszán megnyílt Robotics Innovation Center valósággá teszi ezt a látomást: a létesítményben már most tíz robot dolgozik, emberi személyzet pedig egyáltalán nincs jelen. A kísérleti fázisban lévő központban egy Maholo LabDroid nevű humanoid robotmodell példányai dolgoznak – különlegességük, hogy a két karjukkal az emberi mozdulatoknál is precízebb feladatok elvégzésére képesek.

A gépek jelenleg olyan kényes műveleteket hajtanak végre, mint a kémiai kísérletek anyagainak pontos adagolása vagy a szabályozott hőmérsékletű berendezések kezelése. A robotok önállóan helyezik be és veszik ki az eszközöket a tárolókból, a már előre beprogramozott sejttenyésztési folyamatokat pedig külső segítség nélkül, szünetmentesen végzik. Az ünnepélyes megnyitón a technológiai fejlődés szimbólumaként maguk a robotok is részt vettek a szalagátvágási ceremónián – számolt be a Japan Today az egyetem közleménye nyomán.

Az intézmény vezetése nem áll meg a jelenlegi robotlétszámnál, hosszú távon a géppark jelentős bővítését tervezik. Az automatizált rendszereket a legmodernebb mesterséges intelligenciával kapcsolják össze, hogy a kutatási folyamat minden elemét optimalizálják, és a fejlesztésekhez szükséges robotok konkrét célszáma 2040-re már megközelíti majd a kétezer darabot.

A tervek szerint a gépek addigra a teljes kutatási ciklust lefedik, a hipotézisek felállításától kezdve egészen a kísérleti bizonyításig.

A projekt hátterében nem a technikai innováció iránti vágy, hanem egy komoly gyakorlati kényszer húzódik meg. A japán kutatóintézetek jelenleg súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek, az automatizáció pedig hatékony választ adhat a problémájukra. A gépi munka emellett minimalizálja a kísérletek során vétett emberi hibák kockázatát is, ami kritikus fontosságú az orvosi kutatások területén.

A technológia egyébként nem teljesen új, hiszen a Maholo modellt korábban már alkalmazták a nyugat-japáni Hjógo prefektúrában található kobei szemészeti kórházban. A szerkezet ott őssejtekkel kapcsolatos klinikai kutatásokat, főként sejttenyésztési feladatokat végzett – meglehetősen sikeresen. Az ottani tapasztalatot és szaktudást most az új tokiói központ munkájába is integrálják.

Gábor János, NEW technology