A CAD-tervezés a legtöbb fizikai termék előállításának alapja. A mérnökök 2D-s vázlatokat alakítanak 3D-s modellekké, amelyeket tesztelnek és finomítanak. A szoftver rendkívül összetett, hiszen parancsok ezrei közül kell választani, így a valódi rutin kialakulása sok időt és gyakorlást igényel a humán munkaerőtől.
Az MIT mérnökei viszont olyan AI-modellen dolgoznak, amely a felhasználókhoz hasonló módon kezeli a CAD-szoftvert, így például gombnyomásra hoz létre 2D-s vázlatból 3D-s modellt.
Az AI-ügynök képzésére összeállítottak egy VideoCAD nevű adatbázist, amely több tízezer példát tartalmaz rá, hogy CAD-ben hogyan készülnek a 3D-s modellek. A videók lépésről lépésre megmutatják az objektumok felépülését, és a rendszer ezekből tanulja meg a CAD használatát.
A kutatók egy AI-alapú CAD-copilotban gondolkodnak, amely nemcsak 3D-s verziókat alkot, hanem javaslatokat is ad és automatizálja a hosszadalmas parancssorokat.
CAD használata kattintásról kattintásra
A kutatás a felhasználói felületeket kezelő AI-ügynökök elvére épül. Ezek szoftvereket használnak feladatok végrehajtására, például információk gyűjtésére és táblázatba rendezésére. Az amerikai tudósok megvizsgálták, hogy egy ilyen ügynök képes-e sok információt és bonyolult feladatokat tartalmazó CAD kezelésére is.
Olyan rendszert fejlesztettek, amely kattintásokra és felhasználói műveletekre bontja szét a magas szintű parancsokat.
A csapat több mint 41 000 videót készített, amelyek részletesen mutatják a kattintásokat, egérmozgásokat és billentyűparancsokat. Ezeket betáplálták a modellbe, amely megtanulta az összefüggéseket a felhasználói műveletek és a létrejövő objektumok között.
A modell a betanítás után képessé vált arra, hogy egy 2D-s vázlat alapján irányítsa a CAD-szoftvert, és kattintásokkal, húzásokkal, eszközválasztással felépítse a 3D-s formát. A kísérleti objektumok egyszerű konzoloktól az összetettebb háztervekig terjedtek.
A csapat a jövőben egyre összetettebb formákon tréningezi a modellt, és erre a VideoCAD adatbázis újabb lehetőségeket nyithat – áll az MIT közleményében.
Gábor János, NEW technology
