Mivel a COVID-19 esetek száma világszerte növekszik, az üzleti vezetők ágazattól függetlenül sokféle problémával szembesülnek, az eladások zuhanásától és az ellátási láncok leállásától egészen az alkalmazottak egészségi állapotáig. A Harvard Business School összegyűjtötte azokat a változásokat, melyek maradandó hatást gyakorolnak az üzleti életre, a vírus leküzdése után is. 

A távmunka stratégiai jelentőségűvé válik 

Újra kell gondolnunk például, hogy milyen okok miatt érdemes távmunkában dolgozni. A pánik időszakában, amikor a vállalatok és a munkavállalók megpróbálják kitalálni, hogyan lehetnek produktívak és elégedettek otthonról dolgozva, praktikus, tömör tanácsokra van szükség a munkaeszközökkel kapcsolatban. A legjobb, ha keresünk egy olyan kollégát, aki használta már a Slack-et vagy a Zoom-ot, és megkérjük, hogy állítson össze egy bemutatót azok használatáról és működéséről. Ez lehetőséget teremt az eszközök jobb megismerésére, és a vírus eltűnése után is könnyebbé teszi a távmunka ütemezését.  

A távmunka nagyon hatékony tud lenni, de ehhez akadálymentes kommunikáció és jól tervezett munkabeosztás szükséges, priorizálni kell a feladatokat. Nagyon fontos, hogy ne csak szinkronban kommunikáljunk a Skype vagy a Zoom segítségével, hanem aszinkron módon is lehetőség legyen erre, amihez a legjobb és legegyszerűbb a Google Docs vagy a Slack használata.  

Hirdetés

Jelen helyzetben az elszigeteltség és a szorongás érzése hátráltathatja ezeket a folyamatokat. Éppen ezért fontos az is, hogy biztassuk az alkalmazottakat a stresszkezelő megoldások alkalmazására és minél több kommunikációra.  

A szokásos működési gyakorlatot új szintre kell emelnünk 

Az érdekesebb változások akkor jelennek meg az ipar életében, amikor a közegészségügyi vészhelyzet már a végéhez közeledik. Megfigyelhető, hogy a múltban a termelést érintő zavarok idején tanultakat a vállalatok felhasználták a szokásos működési gyakorlataik javítására. Például a nagy recesszió arra kényszerítette a munkáltatókat, hogy újragondolják személyzeti modelljüket. Ennek eredményeként a részmunkaidős alkalmazottak és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya a gazdaságban eltolódott. A COVID-19 hasonló változásokat eredményezhet. 

Az alkalmazottak és az épületek egészségesebbek lesznek 

A COVID-19 megváltoztatja irodáink, apartmanjaink, kórházaink, iskoláink és kormányzati épületeink jellegét. Bár a járvány után csökkenni fog az emberekben a fertőző betegségek miatti aggodalom, de az elkövetkező évtizedekben valószínűleg több lesz a járványkitörés. Emiatt számos szokásunkat meg kell majd változtatni.  

Évek óta tapasztaltunk egészségügyi átvizsgálást az ázsiai repülőtereken, amikor a technikusok megnézték az arc hőmérsékletét, ellenőrizték az útlevelünket és az oltási előzményeket, valamint kérdéseket tettek fel. Ez a vizsgálati mód az irodaépületekben, az iskolákban és a tranzitközpontokban is meg fog honosodni. 

Az épületek és a nyilvános terek fizikai alkotóelemei is lassan megváltoznak. Mi beltéri generáció vagyunk, időnk 90%-át valamilyen beltérben töltjük. A munkáltatók lassan rájönnek, hogy a beltéri levegő minőségének javítása – friss levegő biztosításával és a levegő szűrésével – közvetlenül befolyásolja dolgozók termelékenységét, és csökkenti a betegségek kialakulásának esélyét. 

A személyes találkozók kevésbé lesznek fontosak 

Minden szervezet kénytelen megtanulni, hogyan használhatja ki a legnagyobb mértékben a technika nyújtotta lehetőségeket a távmunka gördülékeny megszervezése érdekében. Egyúttal ráébredhetünk arra, hogy valójában sokkal kevesebb személyes találkozóra van szükségünk, mint gondolnánk.  

A prioritások átgondolása 

Ha valaki otthon dolgozik, a munkatevékenység időnként megszakad, és keveredik a személyes élet eseményeivel. Az irodai kollégák már nem lesznek a közelben, a meetingek és e-mailek, amelyek meghatározták a napi munkamenet ívét, váratlan módon rendeződnek át, attól függően, hogy a válság csökkenti vagy felerősíti-e az adott ágazat iránti igényt. Mindkét esetben szükségessé válik a prioritások újragondolása és a napi munkamenet átszervezése. 

A válság előtt az irodában töltött idő könnyen elúszott a túl sok megbeszéléssel, az adminisztratív munkákkal, és mintha nem is maradt volna idő a tényleges munkára. Az otthoni munkavégzés –minden vele járó kihívás ellenére – lehetőséget ad arra is, hogy a saját hatékonyságunknak, igényeinknek, elfoglaltságainknak megfelelően határozzuk meg a napi munka ütemét. 

A cégek bizalmi alapú kultúrára váltanak 

A koronavírus-járvány – más válságokhoz hasonlóan – a felső vezetés számára óriási lehetőséget kínál a bizalmi alapú kultúra gyors fejlesztésére. 

Ez a helyzet megköveteli az egész szervezetet érintő, őszinte kommunikációt, a tisztább párbeszédet. Mivel a járvány okozta szituáció óriási kihívások elé állítja a vállalatokat, a felső vezetőknek a lehető legpontosabb információkat kell kapniuk a végrehajtás akadályairól, ami bizalmat és elkötelezettséget igényel. Akadályt jelenthet azonban maga a vezetés és a döntéshozatal módja is. A rossz hír elhallgatása soha nem jó ötlet. Ezért a vezetői készségek között első helyre kerül az igazmondás, valamint be kell vonni az embereket a kreatív megoldások létrehozásába. 

A vállalkozások segítséget nyújtanak az ügyfeleknek 

A COVID-19 gyors elterjedése emlékeztet bennünket arra, hogy a jólétünk miként kapcsolódik össze a közösségi áldozatvállalással és egymás megsegítésével. Ez az igazság megmarad akkor is, ha az élet visszatér a normális állapotba. Az előretekintő vezetők jobb szervezeteket működtethetnek, maximalizálhatják segítőkészségüket az ügyfelek iránt. Amikor egy szolgáltatást valódi partnerként nyújtunk, az alkalmazottak termelékenyebbek lesznek, a szolgáltatási eredmények javulnak, és minden résztvevő tapasztalatai pozitívabbak lesznek.  

Három tényező akadályozhatja meg a produktív részvételt: 1) nem tudunk segíteni, 2) nem tudjuk, hogyan segítsünk, és 3) nem hiszünk a segítségünk erejében. 

Éppen ezért konkrétan meg kell határozni, hogy miben várunk segítséget – például a légitársaságoknál a pilóta a leszállás után felszólíthatja az utasokat, hogy a szemetet adják oda a személyzetnek. Ezt a legtöbben örömmel megteszik, ami növeli a takarítók munkájának gyorsaságát, és segít abban, hogy a következő járat időben elindulhasson. 

Fontos, hogy a segítséget ne kössük közvetlen anyagi ellentételezéshez, mert az bizalmatlanságot kelthet a felek között. 

Hegyi Heni/NEW technology magazin