Barion Pixel

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Hogyan védi a technológia a veszélyeztetett fajokat?

- Hirdetés -

A mesterséges intelligencia, a felhő és az intelligens kamerák nem csak a gyárakban használhatóak. A környezetvédők azt remélik, hogy ezek az eszközök segítenek majd az orvvadászok elfogásában és a vadon élő állatok populációjának nyomon követésében is. 

Kambodzsában 16 globálisan veszélyeztetett faj él, köztük az ázsiai elefánt, a tigris és a leopárd. Az ottani természetvédők együtt dolgoznak harvardi számítógépes tudósokkal, hogy megállítsák az orvvadászatot, amely oly sok fajt sodort a kihalás szélére. 

Ez csak egy a növekvő számú együttműködések közül, melyek összehozzák a mérnököket és a természetvédőket annak érdekében, hogy megvédjék a vadon élő állatokat az emberiség okozta negatív hatásoktól.  

- Hirdetés -

A környezetvédőknek nap mint nap egyre félelmetesebb kihívásokkal kell szembenézniük. Az orvvadászok, az élőhelyek elvesztése, a szennyezés és az éghajlatváltozás mind próbára teszik az egyre csökkenő számú egyedekből álló fajokat a világban, ahogyan a rájuk vigyázó szakembereket is.  

Az olyan technológia, mint a mesterséges intelligencia, a drónok, a GPS-követők, az intelligens kamerák és a felhő reményt adhatnak a környezetvédelem területén munkálkodó szakemberek számára. 

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja szerint – amely a szervezet környezetvédelmi tevékenységeit koordinálja – a Föld válságban van, állítólag minden 24 órában 150-200 növény-, rovar-, madár- és emlősfaj hagyja el örökre világunkat.  

A biológusok szerint ez mintegy ezerszerese a természetes kihalás mértékének. Egy 2019. évi egyesült államokbeli jelentés megjegyzi, hogy körülbelül egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás a következő néhány évtizedben. Az arizonai egyetem kutatásai szerint a növény- és állatfajok egyharmada ötven év alatt eltűnhet. 

És még néhány riasztó szám: 

2018-ban három madárfaj is eltűnt a Földről. 

Tanzániában az elefántállomány 20 százalékkal csökkent az elmúlt években. 

2018-ban Kenyában csak két északi fehér orrszarvú maradt – mindkettő nőstény, így természetes szaporodásra nincs lehetőség. 

Kevesebb, mint 450 észak-atlanti bálna maradt, köztük kb. száz szaporodásra alkalmas nőstény található. Mivel azonban a bálnabébik nagy része születése után nem sokkal meghal, a tudósok szerint a faj nem maradhat fenn 25 évnél tovább. 

Az ilyen megdöbbentő és szörnyű számok miatt a természetvédők szerte a világon egyre inkább a technológiai vívmányok felé fordulnak annak érdekében, hogy megvédjék a veszélyeztetett állatokat, és megmentsék őket a kipusztulástól. Az új eszközök megoldást kínálnak az állatok nyomon követésére, az élőhelyek elemzésére, a populáció dinamikájának jobb megértésére és arra, hogy megfigyeljék, elegendő élelem áll-e az állatok rendelkezésére.  

A vadon élő állatok védelmezői már régóta használnak kamerákat és nyakörveket a megfigyelésre. Soha nem látott hatékonysággal kecsegtet azonban az olyan technológiák berobbanása a természetvédelem területére, mint az MI vagy a gépi tanulás (ML), a dolgok internete, az 5G és a felhő.  

Korábban nem lehetett teljesen pontosan monitorozni, hogyan élnek, hol járnak az állatok, és milyen mintázatok figyelhetők meg az életükben. A következő tíz évben ez gyökeresen megváltozhat, hiszen a technológia fejlődés egyre gyorsul. 

A PAWS például egy olyan prediktív MI-szoftver, amelynek célja az állatok által generált adatok hatalmas mennyiségének elemzése, majd a gépi tanulás, a játékelmélet és a matematikai modellezés felhasználásával az orvvadászat visszaszorítása szerte a világon, beleértve Kambodzsát is. 

A kambodzsai tigrisek intenzív orvvadászata a nagymacskák gyors csökkenését okozta egészen addig, míg az országban nem maradtak vadon élő tigrispopulációk, amelyek képesek volnának elegendő utódot szülni, így funkcionálisan kihaltnak nyilvánították őket az országban. A vadon élő elefántokból általános becslések szerint Kambodzsában csak 300–600 maradt. Számuk először 2000-ről 1000-re csökkent 1995-ig, 1999-re pedig már csak 500 maradt belőlük, az Egyesült Államok Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint. 

Szerencsére vannak még olyan fajok, melyeket a mesterséges intelligencia és a többi technológia együttes alkalmazása megmenthet ettől a szomorú sorstól. Jó példa a technológia által nyújtott segítségre a lazacok megóvása. A Sierra Nevada hegység észak-kaliforniai lábánál a természetvédők egy csoportja, az „Auburn Ravine Barátai” azon dolgozik, hogy megvédje a vadon élő királylazacot a kipusztulástól.  

A lazacok számát a fakitermelés, a gátak építése, a túlhalászás és a szennyezés csökkentette. A tudósok becslése szerint a csendes-óceáni lazacpopulációk 29% -a kihalt az elmúlt 240 évben. Az önkéntesek egy csoportja ezért kamerákat állított fel annak érdekében, hogy rögzítse a halak mozgását, amikor minden ősszel és télen felfelé vándorolnak a folyóban, hogy ívni kezdjenek.  

A csoport tagjai adatokat gyűjtöttek a lazacok útvonaláról, az egyedek számáról és egyéb fontos paraméterekről is, hogy kiderítsék, hogyan javíthatják a felnőtt és fiatal lazacok természetes vándorlását. Nagy problémát okozott azonban, hogy az önkéntesek hosszú órákig voltak kénytelenek nézni a videofelvételeket, hogy közben a folyóban úszó halakat számolják. 

Ma már a FishSpotter nevű szoftvert használják a csoport tagjai. Ezzel egyszerűen megoldható az áthaladó halak észlelése és dokumentálása. A nyers digitális videót először feltöltik egy felhőbe, ahol a FishSpotter feldolgozza. A fejlett képfelismerés segítségével észleli az aktivitást és a lazacot, majd automatikusan átvilágítja és azonosítja az egyes halakat, így az embereknek már csak felül kell vizsgálniuk az adatokat. 

FishSpotter 1,6 terabyte méretű és 2,416 órányi nyers adatot tudott lebontani mindössze 101 gigabájtra, és ezzel mintegy 20,4 órás GIF-sorozatba sűríteni az észlelt lazacok (vagy más vadon élő állatok, tevékenységek) felvételeit. A FishSpotter tervezett finomítása során a program képfelismerő képességét tovább javítják majd, hogy még tovább szűkítse az észlelésekről készült anyagokat. 

Forrás: hpe

Hegyi Heni/NEW technology magazin

- Hirdetés -

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Érdemes elolvasni
NEW technology