A mesterséges intelligencia, a felhő és az intelligens kamerák nem csak a gyárakban használhatóak. A környezetvédők azt remélik, hogy ezek az eszközök segítenek majd az orvvadászok elfogásában és a vadon élő állatok populációjának nyomon követésében is.
Kambodzsában 16 globálisan veszélyeztetett faj él, köztük az ázsiai elefánt, a tigris és a leopárd. Az ottani természetvédők együtt dolgoznak harvardi számítógépes tudósokkal, hogy megállítsák az orvvadászatot, amely oly sok fajt sodort a kihalás szélére.
Ez csak egy a növekvő számú együttműködések közül, melyek összehozzák a mérnököket és a természetvédőket annak érdekében, hogy megvédjék a vadon élő állatokat az emberiség okozta negatív hatásoktól.
A környezetvédőknek nap mint nap egyre félelmetesebb kihívásokkal kell szembenézniük. Az orvvadászok, az élőhelyek elvesztése, a szennyezés és az éghajlatváltozás mind próbára teszik az egyre csökkenő számú egyedekből álló fajokat a világban, ahogyan a rájuk vigyázó szakembereket is.
Az olyan technológia, mint a mesterséges intelligencia, a drónok, a GPS-követők, az intelligens kamerák és a felhő reményt adhatnak a környezetvédelem területén munkálkodó szakemberek számára.
Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja szerint – amely a szervezet környezetvédelmi tevékenységeit koordinálja – a Föld válságban van, állítólag minden 24 órában 150-200 növény-, rovar-, madár- és emlősfaj hagyja el örökre világunkat.
A biológusok szerint ez mintegy ezerszerese a természetes kihalás mértékének. Egy 2019. évi egyesült államokbeli jelentés megjegyzi, hogy körülbelül egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás a következő néhány évtizedben. Az arizonai egyetem kutatásai szerint a növény- és állatfajok egyharmada ötven év alatt eltűnhet.
És még néhány riasztó szám:
2018-ban három madárfaj is eltűnt a Földről.
Tanzániában az elefántállomány 20 százalékkal csökkent az elmúlt években.
2018-ban Kenyában csak két északi fehér orrszarvú maradt – mindkettő nőstény, így természetes szaporodásra nincs lehetőség.
Kevesebb, mint 450 észak-atlanti bálna maradt, köztük kb. száz szaporodásra alkalmas nőstény található. Mivel azonban a bálnabébik nagy része születése után nem sokkal meghal, a tudósok szerint a faj nem maradhat fenn 25 évnél tovább.
Az ilyen megdöbbentő és szörnyű számok miatt a természetvédők szerte a világon egyre inkább a technológiai vívmányok felé fordulnak annak érdekében, hogy megvédjék a veszélyeztetett állatokat, és megmentsék őket a kipusztulástól. Az új eszközök megoldást kínálnak az állatok nyomon követésére, az élőhelyek elemzésére, a populáció dinamikájának jobb megértésére és arra, hogy megfigyeljék, elegendő élelem áll-e az állatok rendelkezésére.
A vadon élő állatok védelmezői már régóta használnak kamerákat és nyakörveket a megfigyelésre. Soha nem látott hatékonysággal kecsegtet azonban az olyan technológiák berobbanása a természetvédelem területére, mint az MI vagy a gépi tanulás (ML), a dolgok internete, az 5G és a felhő.
Korábban nem lehetett teljesen pontosan monitorozni, hogyan élnek, hol járnak az állatok, és milyen mintázatok figyelhetők meg az életükben. A következő tíz évben ez gyökeresen megváltozhat, hiszen a technológia fejlődés egyre gyorsul.
A PAWS például egy olyan prediktív MI-szoftver, amelynek célja az állatok által generált adatok hatalmas mennyiségének elemzése, majd a gépi tanulás, a játékelmélet és a matematikai modellezés felhasználásával az orvvadászat visszaszorítása szerte a világon, beleértve Kambodzsát is.
A kambodzsai tigrisek intenzív orvvadászata a nagymacskák gyors csökkenését okozta egészen addig, míg az országban nem maradtak vadon élő tigrispopulációk, amelyek képesek volnának elegendő utódot szülni, így funkcionálisan kihaltnak nyilvánították őket az országban. A vadon élő elefántokból általános becslések szerint Kambodzsában csak 300–600 maradt. Számuk először 2000-ről 1000-re csökkent 1995-ig, 1999-re pedig már csak 500 maradt belőlük, az Egyesült Államok Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint.
Szerencsére vannak még olyan fajok, melyeket a mesterséges intelligencia és a többi technológia együttes alkalmazása megmenthet ettől a szomorú sorstól. Jó példa a technológia által nyújtott segítségre a lazacok megóvása. A Sierra Nevada hegység észak-kaliforniai lábánál a természetvédők egy csoportja, az „Auburn Ravine Barátai” azon dolgozik, hogy megvédje a vadon élő királylazacot a kipusztulástól.
A lazacok számát a fakitermelés, a gátak építése, a túlhalászás és a szennyezés csökkentette. A tudósok becslése szerint a csendes-óceáni lazacpopulációk 29% -a kihalt az elmúlt 240 évben. Az önkéntesek egy csoportja ezért kamerákat állított fel annak érdekében, hogy rögzítse a halak mozgását, amikor minden ősszel és télen felfelé vándorolnak a folyóban, hogy ívni kezdjenek.
A csoport tagjai adatokat gyűjtöttek a lazacok útvonaláról, az egyedek számáról és egyéb fontos paraméterekről is, hogy kiderítsék, hogyan javíthatják a felnőtt és fiatal lazacok természetes vándorlását. Nagy problémát okozott azonban, hogy az önkéntesek hosszú órákig voltak kénytelenek nézni a videofelvételeket, hogy közben a folyóban úszó halakat számolják.
Ma már a FishSpotter nevű szoftvert használják a csoport tagjai. Ezzel egyszerűen megoldható az áthaladó halak észlelése és dokumentálása. A nyers digitális videót először feltöltik egy felhőbe, ahol a FishSpotter feldolgozza. A fejlett képfelismerés segítségével észleli az aktivitást és a lazacot, majd automatikusan átvilágítja és azonosítja az egyes halakat, így az embereknek már csak felül kell vizsgálniuk az adatokat.
A FishSpotter 1,6 terabyte méretű és 2,416 órányi nyers adatot tudott lebontani mindössze 101 gigabájtra, és ezzel mintegy 20,4 órás GIF-sorozatba sűríteni az észlelt lazacok (vagy más vadon élő állatok, tevékenységek) felvételeit. A FishSpotter tervezett finomítása során a program képfelismerő képességét tovább javítják majd, hogy még tovább szűkítse az észlelésekről készült anyagokat.
Forrás: hpe
Hegyi Heni/NEW technology magazin