Indul az európai agyelszívás: az unió 200 milliárdos programmal reagál az amerikai kutatások leállítására

Az Európai Unió a következő három évben 500 millió eurót (több mint 200 milliárd forintot) fordít arra, hogy a kontinenst vonzóbbá tegye a kutatók számára. A kezdeményezést május elején jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia elnök, a párizsi Sorbonne Egyetem „Choose Europe for Science” című eseményén. A lépés elég egyértelmű válasz az Egyesült Államok kutatási finanszírozásának csökkentésére és tudománypolitikai változtatásaira – jegyzi meg a CNN.

A hírcsatorna emlékeztet: a két európai vezető nyilatkozata azután hangzott el, hogy Donald Trump elnökké választása óta változások történtek az Egyesült Államok tudománypolitikájában. A Nemzeti Tudományos Alapítvány (NSF) a múlt hónapban jelentette be, hogy több száz kutatási támogatást megszüntet, köztük olyan programokét is, amelyek a sokszínűség, egyenlőség és befogadás témáival, a vakcinainformációk hitelességével, valamint az álhírek és félretájékoztatás kérdéseivel foglalkoztak. A Fehér Ház kicsivel később közzétett még egy költségvetési javaslatot, ami jelentős forráscsökkentést irányoz elő az NSF számára, megvágná az éghajlatkutatási forrásokat, és megszüntetné a betegápolási kutatásra szakosodott intézetet is.

Macron a párizsi rendezvényen közvetlenül bírálta a Trump-adminisztrációhoz kötődő döntéseket, amelyekkel több száz kutatási támogatást vontak vissza. „Néhány évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy a világ egyik legnagyobb demokráciája kutatási programokat töröl pusztán azért, mert szerepel bennük a ‘sokszínűség’ szó.”

A francia vezető hozzátette: „Senki sem gondolta volna, hogy ez a demokrácia egy tollvonással eltörli bizonyos kutatók vízumhoz jutásának lehetőségét, senki sem hitte volna, hogy ez a nagy demokrácia, amelynek gazdasági modellje ilyen mértékben a szabad tudományra, az innovációra és arra épül, hogy az európaiaknál gyorsabban és szélesebb körben terjeszti az újításokat az elmúlt három évtized során, ekkora hibát követ el.”

Von der Leyen úgy fogalmazott: „Ma azt látjuk, hogy megkérdőjelezik a tudomány szerepét, megkérdőjelezik az alapkutatásba, a szabad és nyitott kutatásba történő beruházás fontosságát. Milyen óriási tévedés ez.”

Az EB-elnök ezután közölte, hogy az Európai Bizottság jogszabályba akarja foglalni a tudományos kutatás szabadságát, majd új célként jelölte meg, hogy az EU tagállamai 2030-ra a bruttó hazai termékük 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítsák.

Gábor János, NEW technology