Jelentős energiamegtakarítást hozhatnak az okos megoldások az irodai helyiségekben

Több mint ötödével is csökkenhet az irodaházakban található tárgyalók energiafelhasználása és szén-dioxid-kibocsátása, ha foglaltság alapján történik a vezérlésük – derül ki a Schneider Electric új kutatásából. Az ehhez szükséges technológiák költsége még a konzervatív becslés szerint is két év alatt megtérül.

Az intelligens épületüzemeltetési technológiák hatásaira vonatkozó meggyőző bizonyíték a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új kutatásának eredménye. A vizsgálat kiderítette, hogy az irodaházakban található tárgyalók foglaltság-alapú vezérlése átlagosan 22 százalékos megtakarítást eredményezhet ezeknek a helyiségeknek az energiafelhasználásában és szén-dioxid-kibocsátásában. A „MIPIM 2025” rendezvényen bemutatott „Reduce carbon in the real world: Occupancy setbacks deliver big impact for commercial offices” című Fehér Könyvben megjelent tanulmány amellett, hogy adatokkal igazolja a fejlett épületüzemeltetési technológiák előnyeit, egy olyan megközelítést is kínál az energiahatékony megoldásokat kereső vállalkozások számára, amely nem igényel átfogó átalakítást az épületben.

A tanulmányból kiderült, hogy a foglaltság-alapú vezérlés lehetővé tette, hogy a tárgyaló a munkaidő 76 százalékában nyugalmi állapotban maradjon – alacsonyabb hőmérsékleti beállítással, minimalizált HVAC- (fűtés, szellőztetés és klíma), valamint világítás és konnektorhasználattal –, ami jelentősen csökkentette az energiafogyasztást.

A magas és alacsony szintű kihasználtságú munkanapokat összehasonlítva egy 4 hetes időszak alatt megfigyelhető volt, hogy az alacsonyabb kihasználtságú napokon átlagosan 22 százalékkal csökkent a tárgyalók működéséhez szükséges energiaigény és szén-dioxid-kibocsátás, ami a szellőzést biztosító ventilátorok, a világítás és a konnektorok használatával függ össze.

A tárgyalók foglaltság-alapú vezérlését lehetővé tevő fejlett érzékelő-technológia bevezetésének költsége a tanulmány konzervatív becslése szerint két év alatt megtérül. Az elemzés során csak a helyiségszintű energiaköltség-megtakarítást vették figyelembe, ha az épület HVAC-rendszerének egyéb összetevőire gyakorolt hatással is számoltak volna, akkor a megtérülési idő valószínűleg még rövidebb lenne. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a foglaltság-alapú vezérlés során a tárgyalók CO2-szintje, a relatív páratartalom és az illékony szerves vegyületek (VOC) aránya az iparág által ajánlott egészséges tartományokon belül maradtak, támogatva a helyiséget használók egészségét.

150 Holborn: Az energiahatékony, intelligens épületek modellje

A vizsgálatot 2024 január-február folyamán végezték el egy 9 emeletes, 18 500 négyzetméteres, londoni intelligens irodaházban, a 150 Holbornban. Az épületet modern épületirányítási rendszerrel (BMS) az EcoStruxure™ Building Advisorral szerelték fel, IoT-képes érzékelőket helyeztek el, amelyek az EcoStruxure™ Connected Room Solutions-szal állnak kapcsolatban, valamint a Planon „Integrated Workplace Management System” révén integrált szobafoglalási rendszerrel látták el. A létesítmény ideális volt az energiatakarékossági intézkedések hatásának valós környezetben történő felméréséhez.

A tanulmányban elemezték, hogy a valós idejű foglaltságérzékelés hogyan optimalizálhatja a helyiségek légkondicionálását, csökkentve a szükségtelen energiafogyasztást, miközben fenntartja a beltéri levegő minőségét és az ott dolgozók kényelmét. A kutatócsoport szándékosan a tárgyalókra összpontosított, mivel ilyen jellegű helyiségek az összes irodai környezetben megtalálhatók, ezáltal biztosítható volt, hogy az eredmények széleskörűen alkalmazhatóak az irodaházakra.

„Ez a lenyűgöző tanulmány bemutatja, hogy a helyiségek beállításainak egyszerű, intelligens finomhangolása mérhető hatást gyakorolhat az energiahatékonyságra és a szén-dioxid-kibocsátásra anélkül, hogy a kényelem vagy a levegőminőség romlana. A tanulmányban szereplő megtakarítások nem hipotetikusak – egy teljes mértékben üzemelő irodaház valós adatain alapulnak” – mondta el Jean-Marc Zola, a Schneider Electric épületekért felelős szegmensének elnöke.

Út az intelligensebb irodákhoz

Bár a 150 Holborn egy korszerű, intelligens épület, a tanulmány megállapításai széles körben alkalmazhatóak mind az új, mind a már meglévő irodahelyiségekre, ahol hasonló megtakarítások érhetők el, amennyiben modern BMS-szel és szenzoralapú foglaltságérzékeléssel szerelik fel az épületet, amelyben találhatók. Mivel a vállalkozások egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve szén-dioxid-kibocsátásuk és működési költségeik csökkentése érdekében, az olyan megoldások, mint a foglaltság-alapú vezérlés elérhető, nagy hatású megoldást jelentenek a kereskedelmi épületek üzemeltetői számára. Ez a kutatás megerősíti a Schneider Electric elkötelezettségét az intelligensebb, fenntarthatóbb épületek megvalósítása mellett – biztosítva, hogy az energiahatékonyság és a kibocsátás csökkentése ne csak cél, hanem az adatvezérelt rendszerek révén a valóság legyen az irodák számára világszerte.

Schneider Electric