Barion Pixel

- Hirdetés -

Komoly HR problémákat okoz az energia- és az inflációs válság a vállalatoknak

Az infláció, az energiaválság és a KATA átalakítása is változtatásokra kényszeríti a magyar munkaadói oldalt

Habár Magyarországon már eddig is érezhetők voltak a háborús konfliktus hatásai, a közgazdászok szerint a komolyabb nehézségek még csak most kezdenek begyűrűzni a hazai gazdaságba, amelynek egyik sarokpontja a bérköltség növekedése lehet. „A nagymértékű infláció nagyon nehéz helyzet elé állítja a vállalatokat, hisz, ha emelik a béreket, a termékek előállítása drágul, ami miatt az eladási árakat is emelniük kell. Ez viszont a vevőknek vagy a végfogyasztóknak jelent majd plusz költségeket. Ez egy olyan öngerjesztő folyamat, amit nagyon nehéz megállítani, valahogy azonban kezelni kell, ha hazánkban szeretnénk tartani a nagyvállalatok gyártását.” – vázolta fel Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

Európai szinten Magyarország még mindig vonzó a nagyvállalatok számára, de a távol-keleti régió továbbra is komoly konkurenciát jelent

A háború következtében megjelenő, egész Európát érintő energiaválság egy olyan hatás, ami hazánkban is milliókat érint lakossági és vállalati szinten egyaránt. Nem könnyű periódus elé néznek ebben a helyzetben a hazai HR szolgáltatók, hisz részben az ő feladatuk lesz megszervezni azt, hogy a következő hónapokban miként működtethető tovább a hazai gazdaság úgy, hogy a vállalatok és a munkavállalók a lehető legkisebb mértékben károsuljanak az intézkedések során.

- Hirdetés -

Mivel a környező országokat is nagy mértékben sújtja az energiaválság, így a magyarországi működés fenntartása még a jelenlegi helyzetben is sokkal kedvezőbb opció a vállalatok számára, mint a Csehország vagy Lengyelország által kínált lehetőségek, ahol bizonyítottan magasabb a bérszint, mint Magyarországon.  Így tehát, elenyésző annak a valószínűsége, hogy ezekbe az országokba helyezzenek át a cégek termelési kapacitást Magyarországról. A távol-keleti régió azonban továbbra is komoly kockázatot rejthet magában, hisz biztosan lesznek olyan cégek, akiknek – még a szállítás és raktározás pluszköltségeivel is – hosszútávon jobban megéri majd a jóval olcsóbb ázsiai munkaerő alkalmazása. Ezen cégek esetében a Magyarországon való maradás mellet szólhat, ha fontos számukra az európai jelenlét, az európai felvevő piac.

„Ma már minden vállalatnak szinte ugyanannyit kell fizetnie az anyagköltségre, az energia árának fedezésére, amiben különbség lehet abban, hogy ki tud eredményesebben gazdálkodni, az a bérköltség, vagy a szolgáltatások igénybevételének díja. A termelő vállalatok esetében egy késztermék árában nagyjából 5-6% körül van a bérköltség.  Ha így nézzük, a vállalatok nem sokat tudnak megspórolni a munkaerőn, sőt, most nem azokat az időket éljük, hogy ezen lehessen takarékoskodni.  Úgy gondolom, akinek fontos az európai lokáció, az Magyarországon marad, akinek nem, annál pedig minden időben fennáll az esetleges áttelepülés lehetősége.” – vélekedik Mihályi Magdolna HR szakértő.

A munkaerő-kölcsönző cégeknél a válság hatásait már háború kitörésekor lehetett érezni

Bár a társadalom nagy része még csak az elmúlt hetekben tapasztalta meg a háború hatására begyűrűző gazdasági nehézségeket, a munkaerő-kölcsönző cégek – legfőképpen a szállásoltatással is foglalkozók – már hosszú hónapok óta érzékelik a válság hatásait. A hazánkban foglalkoztatott ukrán munkavállalók hozzátartozóit, sokszor egész családjukat befogadó szállásadók, illetve ingatlan tulajdonosok az elmúlt időszakban nagyon komoly összegeket fordítottak arra, hogy bővítsék és olyan módon alakítsák át a dolgozók számára fenntartott ingatlanokat, hogy azokban családokat, gyerekeket tudjanak fogadni.

Az elmúlt időszak legnagyobb kihívásai közé tartozik továbbá, hogy a hazai bérszínvonal több szempontból is folyamatos nyomás alatt van. Mivel a munkavállalók kiadásai emelkednek, a munkáltatói költségek is nőnek, drágábbá válik a munkaerő. Aki pedig nem vállalja, hogy megoldást talál a költségnövekedés kompenzálására, annak komoly bérfeszültségekkel kell szembenéznie, ami akár a piaci versenyképességét is veszélyeztetheti.

A források szűkülnek, a költségek nőnek

Az energia drágulásával jelenleg egyre szűkül a külföldi munkavállalók számára igénybe vehető szállások köre. Az ingatlantulajdonosoknak alaposan át kell gondolnia, hogy megéri-e nekik továbbra is kiadni az ingatlanjaikat, ha nem kapnak megfelelő kompenzációt a rezsidíjak emelkedésére. Ezt fokozza, hogy míg egy 3-4 fős lakásnál még megoldható a gazdaságos energiafelhasználás, egy 15-20 fős szálláshelyen már nem kivitelezhető az átlag alatti fogyasztás. A szálláshelyek ára így 60-70%-kal is emelkedhet, amit viszont már sok esetben nem lehet teljes mértékben a munkáltatókra hárítani, esetleg a munkavállalóktól is kell hozzájárulást kérni a rezsiköltségekhez. Mivel azonban a munkavállalók kiadásai az infláció miatt már enélkül is jócskán megnőttek, félő, hogy az ingyenes szálláslehetőség megszüntetésével tovább állnak Magyarországról. A szakértő szerint azonban így is sok ukrán munkavállaló képzeli el a jövőjét hazánkban. Akik régebb óta, 2-3 éve tartózkodnak itt, már rendelkeznek helyi kapcsolati tőkével és sokan rokonokat, barátokat is hívtak, akikkel együtt dolgoznak és együtt élnek nálunk. „Mivel Nyugat-Európa kapuja megnyílt az ukrán állampolgárok előtt, természetesen sokaknak vonzó lehet Németország, Svájc vagy Hollandia. A személyes tapasztalatunk viszont az, hogy akik már több időt töltöttek hazánkban, megszerették az országunkat és a jövőjüket is itt képzelik el.” – osztotta meg tapasztalatait Mihályi Magdolna.

A KATA átalakítása is jelentős hatással lesz a következő hónapok munkaerőpiacára

A magyar munkavállalók jelentős hányada nem egy cég vagy vállalat alkalmazottjaként dolgozik, hanem egyéni vállalkozóként, egyéni cégek tagjaként köt szerződést cégekkel.  A HR szakértők szerint a KATA jelentős megváltoztatásával számos hazai cégnek át kell alakítania az eddigi működését, így nem kizárt, hogy sokuk munkaerő-kölcsönző cégekkel való partnerséggel oldja majd meg az átállást. Habár jelenleg még nem lehet tudni, hogy a munkáltatók, vagy munkavállalók feladata lesz-e ennek a kérdésnek a rendezése, egy biztos: azoknak a cégeknek, akik eddig tömegesen alkalmazták a KATÁ-s alkalmazottakat, működniük kell tovább, ehhez pedig mindenképpen szükségük lesz a munkaerőre. „Ebben a helyzetben két lehetőség van. Az egyik, hogy a cégek felveszik a kollégákat alkalmazotti állományba, bejelentik őket arra az összegre, amit eddig fizettek nekik és befizetik utánuk a járulékokat. A másik, hogy a munkavállalók augusztus 31-ig eldönthetik, hogy átalányadót fizetnek-e, és ezt érvényesítik a cégeknél. Ebben a helyzetben mindkét félnek mérlegelnie kell a másik fél érdekeit is, ha pedig nem tudják ezt megoldani, akkor jöhetünk mi.” – fejtette ki Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

A HR szakértő tanácsa: azok a cégek kerülnek ki jól a válságból, akik előrefelé menekülnek

A szakértő szerint jelen gazdasági nehézségek közepette az első és legfontosabb, hogy a munkáltató, a munkavállaló és a HR szolgáltató is kölcsönösen nyitott legyen egymásra és meghallgassa a másik igényeit. A 2008-2009-es, vagy akár a járvány következtében tapasztalt válság tanulsága is egyöntetűen az, hogy azok a cégek maradhatnak életben, akik a nehéz időkben sem állnak le a termeléssel és nem hagyják magukra a munkavállalóikat. „A munkaerő szempontjából a legtöbb cégnél még létszámigény van, így a meglévő partnereinknek folyamatosan toborzunk. Azonban úgy gondolom, hogy szeptemberre még inkább látszódni fognak az elmúlt hónapok gazdasági következményei. Mivel országosan lefedett hálózat vagyunk, így történjék bármi, munkavállalóinknak adott körzeten belül azonnal tudunk új szállást és munkalehetőséget biztosítani amennyiben erre szüksége van.” – árulta el Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

Jobtain

NEW technology