Mennyi helyet foglal a teljes emberi tudás?

Az információk tárolása rengeteg tárhelyet igényel számítógépeinken. Az olyan bonyolult dolgok, mint a big data elemzése, a mélytanulás, a fordítóprogramok szintén az általunk előállított és valamilyen úton-módon tárolt hatalmas tudásmennyiségen alapulnak. De vajon mennyi tárhelyet foglalna el az összes tudás, amellyel a világról rendelkezünk?

Senki sem tudhat mindent, de az biztos, hogy mi, emberek általában szeretjük a tudásunkat megcsillogtatni. Az információk összeállításának és rendszerezésének hosszú múltja van. Az évszázadok során könyvtárakat, enciklopédiákat és online tudástárakat (pl. Wikipedia) hoztunk létre a tudás felhalmozására. A Popular Science szerzői kiszámolták, mekkora tárhelyet foglalnak el ezek a számítógépen.

A természetrajz alapjai – 3.06 MB

A időszámításunk után 22 és 79 között élt Caius Plinius római író és enciklopédista monumentális művet írt Naturalis Historia címmel. A historia szó nemcsak történelmet, hanem kutatást is jelent, és a 37 kötetből álló mű a kor tudásszintjéhez viszonyítva valóban kimagasló kutatási anyagnak számít. A nagy mennyiségű feldolgozott téma között azonban akadnak hibás leírások is. A könyv szerint például az édeskömény segíti a kígyókat a vedlésben – ám ez az állítás helytelen.

Az eredeti Encyclopedia Britannica – 3.59 MB

Először 1768-ban jelent meg, és ekkor még csak három kötetből állt. Ezeket sem egyben, hanem heti részletekben adták ki. Ekkoriban az enciklopédia még igen sok szűkszavú bejegyzést tartalmazott, mint például a következő szócikket: „Nő: a férfi nőnemű megfelelője, lásd homo.” A meghatározás mindössze hat szóból áll.

A gyógyászat kánonja – 7.09 MB

Ezt az orvostudományi alapművet a perzsa Avicenna (eredeti nevén Ibn Szína) írta 1025-ben. A műben megjelenik Hippokratész és Galénosz, a kor két nagy orvosának tudása, és a muszlim al-Razi tanításaiból is sokat merített. A könyvet a 18. századig használták az orvostudományban. Akkora népszerűségnek örvendett, hogy Avicenna elkészítette a műnek egy könnyebben megjegyezhető, rövidebb és rímekbe szedett verzióját is. Ez az ezerháromszáz verssoros változat (az eredeti mű több mint egymillió szóból áll) az Urgúza fi-‘t-Tibb.

A teljes angol Wikipédia – 27.000 MB

Nehéz elhinni, de a teljes angol nyelvű internetes tudástár, a mindenki által jól ismert Wikipedia teljes anyaga elférne egy közepes méretű pendrive-on. Szerencsére úgy tűnik, hogy az önkéntes szerzők nem szeretnének megállni ezen a ponton.

Az internet – (2014) 1.000.000.000.000.000.000 MB

Természetesen az internetre vonatkozóan nem áll rendelkezésre pontos adat, a fenti szám csak becslés. A méret ráadásul folyamatosan növekszik, emiatt pedig igen nehéz lépést tartani vele. Egyes szakértők szerint az éves növekedés önmagában is 1,1 zettabájt (11.000.000.000.000 MB) – ez két „000”-val kevesebb, mint a becsült teljes méret. Ilyen hatalmas számokat nagyon nehéz felfogni. Szemléletesebb talán, hogy egy 2015-ös tanulmány becslése szerint ennyi anyagot az Amazonas esőerdeiben élő fák 2%-ából előállított papírmennyiségre lehetne csak kinyomtatni.

Hegyi Heni, NEW technology / Popular Science