Növényi alapú lebomló műanyag: az igazán zöld jövőkép
A 2018 decemberében Katowicében megtartott ENSZ Klímacsúcs egyik központi témája a műanyagszennyezés volt. Az Európai Unió felmérése szerint a műanyaghulladék mindösszesen 30%-át hasznosítjuk újra, amelynek mértéke országonként eltér. Az EU tagállamai egyetértenek abban, hogy mielőbbi változtatásra van szükség, hiszen jelenleg az EU-n belül is kevés a lehetőség arra, hogy teljes egészében újra legyenek hasznosítva a műanyagok.
Alternatívák kutatásában azonban nincs hiány, és itthon is egyre több kezdeményezés, kutatás indul. Az egyik ilyen Lévay Krisztina kutatása, aki a Budapesti Műszaki Egyetem PhD-hallgatójaként a PLA, azaz a politejsav alkalmazhatóságát kutatja, mint a műanyag alternatíváját.
Mi is az a PLA? Miért lenne jó alternatíva?
A PLA természetes alapú, megújuló erőforrásból (keményítő tartalmú kukoricából) előállított tejsav-polimerizátum. Mikor lebomlik, nem károsítja környezetét, hiszen biomassza, víz és szén-dioxid keletkezik. Természetes körülmények között azonban a PLA lebomlási ideje rendkívül hosszú, hiszen akár 1000 évig is eltarthat. Lévay Krisztina és csapata olyan komposztálási technológiát fejleszt, amely 1000 évről 1 hónapra képes redukálni a folyamat időtartamát. Ez a technológia képes továbbá a felszabaduló szén-dioxid mennyiségét közel nullára csökkenteni. Amit kínálnak – elmondása szerint – „egy teljes ökoszisztéma, amely nem csak a PLA előállítására terjed ki, hanem a keletkező hulladék kezelésére is”.
Miért ezt a kutatási témát választottad? Milyen út vezetett idáig?
Az EU drasztikus lépést fog eszközölni: 2021-től megszűnik a hagyományos, egyszer használatos műanyag eszközök forgalmazása. Ez a törvény teret fog adni az alternatív, lebomló műanyagok elterjedésének, melyek közül a legjelentősebb a PLA, azaz politejsav. A PLA ipari előállítása már megoldott, viszont a gyors hulladéklebontás még mindig nem kiforrott. Az utóbbiban láttuk meg a piaci rést, mely érdemes lehet akár egy közös vállalkozás kiépítésére is. A mesterképzés során kialakult nagyon jó baráti társasággal – Antal Gáborral és Madaras-Koncz Erzsébettel – közösen szerettünk volna tenni lokálisan egy globális probléma, a műanyag-hulladékszennyezés ellen.
Bár a marketing nagyon hangzatos, azonban ahhoz, hogy ezen műanyagok egy hónap alatt lebomoljanak, kontrollált körülményekre van szükség: megfelelő hőmérséklet, pH, nedvességtartalom stb. Egy olyan hulladékfeldolgozó-berendezést fejlesztünk, mely mikrobiológiai úton képes ártalmatlanítani a háztartásokban keletkező bioműanyag-hulladékot. A folyamat eredményeként komposzthoz, virágföldhöz juthatunk. 2018 decemberében egy inkubációs befektetési programnak köszönhetően megkaptuk a lehetőséget, hogy a laboratóriumi eredményeket a gyakorlatba integrálhassuk, és magasabb szintre emeljük a projektet. Idén februárban három alapító taggal létrejön a PLAntoon Kft., mely 2019 júliusára tervezi egy automatizált prototípus kiépítését.
Társadalmi szempontból miért jelent újítást a kutatásod?
A jelenlegi kutatásfejlesztések a bioműanyagok előállításának optimalizálására korlátozódnak. A keletkező műanyag hulladékok hatékony lebontását elősegítő rendszer kidolgozására nincsenek jelentős mozgolódások a piacon. Az általunk kínált háztartási berendezéssel egy olyan eszközt adunk a felhasználóknak, mellyel saját maguk is képesek lesznek tenni az ökológiai lábnyomuk csökkentéséért.
Mit gondolsz, a kutatásod alapján hol fog tartani a saját tudományágad 10 év múlva? Mit vársz a következő 10 évtől?
A következő 10 év nagyon izgalmasnak ígérkezik, ugyanis a törvényi szabályozások révén teljesen át fog alakulni az egyszer használatos műanyagok piaca. El fognak terjedni a növényi alapú alternatívák. Egy sokkal környezettudatosabb, zöldebb korszak kezdődik. Reményeink szerint nemcsak az bioműanyagok előállításának technológiája lesz széleskörűen elterjedt, hanem egy hatékony és gyors hulladékfeldolgozási rendszer is.
Czakó Miklós, NEW technology