Joint Research Centre az okos otthonok szolgálatában
Az egyik legújabb, az okostechnológia fejlesztési lehetőségeit kutató európai központ épülete ránézésre majdnem olyan, mint egy közönséges konyha. Valójában azonban a kis „üvegdoboz” nem más, mint az okosotthonok modellezésére felállított tesztkörnyezet. Az európai Joint Research Centre által kifejlesztett építményben azt kutatják, miként lehet minél hatékonyabban megoldani a hétköznapi életben gyakran használt okoseszközök összekapcsolását, vagyis hogy minden eszköz egy adott hálózatba illeszkedjen, szakszóval interoperábilisak legyenek.
2017-ben a globális okosotthonpiac értéke 39,68 milliárd dollár volt, és 2023-ra várhatóan 159,68 milliárd dollárt ér el. Ez azt jelenti, hogy 2018-2023 között 25,3%-os lesz az átlagos éves növekedési ütem.
Az éghajlatváltozás, az energiaárak és az energiaellátás ingadozása újabb igényeket teremtettek az okosotthonok továbbfejlesztésére. Ennek megfelelően a döntéshozók is egyre nagyobb figyelmet szentelnek világszerte az intelligens otthonoknak a kormányzati szabályozásokban, a politikában és a gazdaságban.
Az utóbbi években Európában terjedtek leggyorsabban az intelligens otthonok. Az olyan energiapolitikai kezdeményezések, mint amilyen például az Energiewende, azt célozzák, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentsék az energiafogyasztást az intelligens hálózatok révén, miközben a változó fogyasztói preferenciákhoz is igyekeznek alkalmazkodni, hogy kielégíthessék a technológia használóinak minden igényét. Az Egyesült Királyság kormánya például felhatalmazta az energiaellátással foglalkozó cégeket, hogy 26 millió lakásban telepítsenek intelligens mérőeszközöket azzal a céllal, hogy 2020-ra minden, az Egyesült Királyságban található háztartás egységes rendszerben működhessen.
Az egységesítést azonban nemcsak a nagyvárosi rendszerek szintjén kell elvégezni, hiszen az is fontos, hogy az egy lakáson belüli eszközök megfelelően tudjanak kommunikálni egymással és hogy a kommunikáció módja standardizálva legyen. E megoldások híján minden egyes eszközhöz külön-külön kellene olyan technológiai megoldást találni, amelynek segítségével bekapcsolódhatna a közművek vérkeringésébe.
A Joint Research Centre által kialakított tesztépületben ilyen egyedi, zárt ökoszisztéma létrehozásán dolgoznak a kutatók, ami a prototípusa lesz majd a jövő otthonaiban található rendszereknek. A kutatócsoport emellett abban bízik, hogy munkájukkal hozzájárulnak a piac fellendítéséhez is, hiszen a fő cél az, hogy minden, a boltokban kapható, tetszőlegesen kiválasztott eszközt gond nélkül használatba vehessünk majd a lakásunkban. Ez nemcsak a felhasználók, hanem a termékeket forgalmazó cégek érdekeit is fogja szolgálni.
Ami a trendeket illeti, várható, hogy az Egyesült Királyság okosotthonpiaca jelentősen növekedni fog a jövőben, köszönhetően az intelligens mérőeszközök telepítésének, az energiaválsággal kapcsolatos növekvő tudatosságnak, valamint annak, hogy európai irányelv a szén-dioxid-kibocsátás 80%-kal való csökkentése 2050-ig. Vezető szerepe lesz még a HVAC-rendszerek (fűtés, szellőztetés és légkondicionálás) piacán várhatóan Olaszországnak, Oroszországnak, Franciaországnak és Németországnak, mivel ezekben az országokban nő leginkább az energiafogyasztással kapcsolatos tudatosság, náluk a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem és a fogyasztók vásárlóereje.
Az intelligens otthoni eszközök és megoldások bevezetésének akadályai lehetnek: a felhasználók igényeinek és aggodalmainak (főleg a biztonsággal kapcsolatban) meg nem értése, valamint az eszközkompatibilitási problémák.
Hegyi Heni, NEW technology