Egy új uniós projekt azt vizsgálja, hogy hogyan lehet biotermékeket előállítani az olívaolaj-gyártás hulladékából. A páneurópai kutatókonzorcium célja, hogy zöld energiát és biotermékeket fejlesszen a felesleges növényi maradványokból – írja a résztvevő szervezetek közös közleménye.
Az OLinWASTE néven futó projekt azt vizsgálja, hogyan lehet az olajmalmokból származó melléktermékeket – például olívapogácsát, magokat és leveleket – különböző célokra felhasználni.
Az európai olajmalmok évente körülbelül tízmillió tonna olajmalom-hulladékot (OMW) termelnek – ennek túlnyomó része az ún. olívapogácsa, ami a bogyók préselése után visszamaradó, olajat még tartalmazó pép. Ezt az anyagot gyakran oldószerrel kezelik a maradék olaj kinyerése érdekében, emiatt környezeti kockázatot jelenthet – már ha nem megfelelően kezelik.
Az OLinWASTE keretében egy zéró kibocsátású üzemet hoznak létre, amely a hulladékot értékes biotermékekké, például bioműanyaggá, biotrágyává, biológiai rovarölő szerekké, növényi immunerősítővé és bioenergiává alakítja.
A négy évig tartó projekt közel négymillió eurós (kb. 1,6 milliárd forintos) támogatást kapott a Horizon Europe programból. Az első egyeztetéseket 2025 júniusában tartották Rómában, és a nemzetközi kutatócsoport rögtön együttműködésre lépett egy olasz olajmalommal, amely biogázüzemet is működtet.
A hulladékkezelő és energiaáramlási folyamatokat modellező digitális iker megtervezése a brit Surrey-i Egyetem feladata lesz. A rendszer a projekt adataiból dolgozik, és gépi tanulással, valamint valós kísérletek és fizikai modellek alapján fogja ellenőrizni saját magát. A digitális iker lehetővé teszi az üzem működésének szimulálását és folyamatos optimalizálását is.
„A digitális iker egy hatékony eszköz, amellyel különféle forgatókönyveket vizsgálhatunk, javíthatjuk a hatékonyságot, illetve csökkenthetjük a költségeket és a kibocsátást. Mindezzel előmozdítjuk a zöldebb termelést egész Európában” – vezette le Dr. Lei Xing, a Surrey-i Egyetem digitális vegyészmérnöki oktatója.
A projektben a Surrey-i mellett részt vesz a Sapienza, a Padovai, a Cranfieldi és a Burgosi Egyetem, valamint az Osztrák Ipari Biotechnológiai Központ, a Svéd Kutatóintézet, a Rise Processum, az Agrolio-Agroenergy és a CLIC Innovation Oy innovációs klaszter.
Gábor János, NEW technology



