A kínai gyáripar tevékenysége októberben már a hetedik hónapja zsugorodhatott, ami arra utal, hogy az ázsiai országnak további gazdaságélénkítő lépésekre van szüksége a belföldi kereslet növeléséhez.
A Reuters által megkérdezett 28 közgazdász előrejelzése szerint a hivatalos beszerzési menedzserindex (PMI) 49,6 pontra csökkent a szeptemberi 49,8 pontról, így továbbra is a növekedést és a visszaesést elválasztó 50 pontos küszöb alatt maradt.
A hosszan tartó gyengélkedés annak a következménye, hogy a kínai gyártók évek óta küzdenek a COVID-járvány utáni tartós fellendülésért, valamint a Donald Trump első elnöki ciklusa idején kezdődött – és mára globális hatású – kereskedelmi háborúval.
Sok kínai üzem kénytelen volt lemondani a világ legnagyobb fogyasztói piacának tekinthető USA-ról, és az új piacokon sem boldogulnak könnyen: egyre többen értékesítenek veszteséggel Európában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Afrikában.
Kína gazdasági növekedése az idei harmadik negyedévben 4,8 százalékra lassult, ami az elmúlt egy év leggyengébb üteme. Bár ez elegendő lehet ahhoz, hogy az ország teljesítse az éves, körülbelül ötszázalékos célját, a számok kérdéseket vetnek fel Peking külpiaci kereslettől való függésével kapcsolatban – különösen a növekvő kereskedelmi feszültségek közepette.
Kínai fogadalmak a növekedésre
A Kínai Kommunista Párt egy közelmúltban tartott négynapos zárt ülés után ígéretet tett arra, hogy élénkíti a belföldi fogyasztást. A tanácskozás a következő öt év gazdasági és politikai céljait is meghatározta, miközben hangsúlyozta az ipari rendszer megerősítésének fontosságát.
Az elemzők azonban kételkednek abban, hogy Peking valóban új megközelítést javasol. Valószínűbb, hogy ismét előveszi a szokásos eszköztárát: átcsoportosítja erőforrásait az állami óriásvállalatokhoz.
„Azt látom, hogy a magánszektor és minden kisvállalkozás háttérbe szorul, a beszállítókat megszorítják, és az automatizálásban, az emberek gépekkel való helyettesítésében érnek el sikereket, nem pedig a kínai gyártói bázis megújításában” – magyarázta Dan Wang, az Eurasia Group kínai igazgatója.
Egyes elemzők szerint Pekingnek idén már nincs szüksége újabb ösztönzőcsomagra, míg mások úgy vélik, az infrastruktúra-beruházások felgyorsítása még segíthet, hogy a negyedik negyedévben megőrizzék a gazdasági célokat.
Ez azonban nem oldja meg a hosszabb távú problémát: Kína továbbra sem tudja kiegyensúlyozni a gazdaságát, ahol a háztartások fogyasztása a GDP arányában mintegy 20 százalékponttal marad el a világátlagtól.
Gábor János, NEW technology



