Barion Pixel

- Hirdetés -

Születőben a Magyar Nemzeti Űrstratégia

Új expanzió zajlik. A világűr meghódítása és felosztása küszöbén állunk. Magyarország ebből miként veheti ki a részét, ha egyáltalán befolyást gyakorolhat ilyen döntésekben? A csúcstechnológia az űrszektorban teljesedik ki, nélküle csak visszamaradott, fejletlen aktorként működhet egy ország gazdasága. Dr. Sárhegyi Istvánnal, a New Space Industries Zrt. elnökével beszélgettünk a hazai lehetőségekről.

Dr. Sárhegyi István

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Világéletemben a közgazdaság érdekelt, emellett a jog iránt is éreztem affinitást – kezdi az űrjoggal való megismerkedésének történetét Dr. Sárhegyi István. Nem úgy mentem egyetemre, hogy űrjogász leszek, sőt, eleinte számos kétely merült fel bennem ezzel kapcsolatban. A témában való jártasságom a sci-fi iránti rajongásban merült ki. De végül magába szippantott ez a terület. Az ügyvédi irodában – ahol akkor dolgoztam – az egyik kollégám mutatott egy lehetőséget az Európai Űrügynökség ösztöndíj-programján, az International Space University (ISU) intézményében, a Nemzetközi Űregyetemen. Első magyarként vettek fel. A közgazdász és jogász végzettség viszont nem szokványos ezen a területen, inkább mérnökök pályázták meg ezeket a helyeket. Mélyrehatóan ekkor ismerkedtem meg az űrrel. Az oktatási rendszer úgy épült fel, hogy először a szemináriumokon alaposan elmélyülhetett az alaptudásunk – ami esetemben a jog és a közgazdaság. A legizgalmasabb pedig a harmadik részben készített projektünk volt. A programot Írországban szervezték, és az ottani kormány felkérte az ISU-t: készítsen egy stratégiát arra vonatkozóan, hogy ha az adott ország fejleszteni szeretné az űrszektorát, akkor mit is kellene pontosan, lépésről lépésre tennie. Miattam került bele Írország mellett Magyarország is az esettanulmányba, tehát a hazai viszonylatokra is lemodelleztük a folyamatot. Tulajdonképpen ez adta meg a lökést ahhoz, hogy elinduljak ezen a pályán. Hazahoztam azt a szemléletmódot, azzal a céllal, hogy felfejlesszük a magyar űripart.

Az ISU elvégzése után lehetőségem adódott kimenni Ausztráliába az IAC (International Astronautical Congress) eseményre 2017-ben, ahol Elon Musk adott elő. A SpaceX volt a fő témája, ami magával ragadó víziót tárt elénk. Akkor még a Falcon Heavy csupán álom volt, azóta egy meggypiros Tesla Roadstert is felküldött, azon kívül pedig még két kilövése volt. A Starshipet ekkor mutatta be először, aminek most lesz a teljes tesztje. Azóta eltelt három év, és ez idő alatt rengeteg minden történt, sokat megvalósított az elképzeléseiből.

Az űrszektor nemcsak egy önmagáért való kutatási terület vagy iparág, hanem konkrétan a jövő. Ha ezzel nem foglalkozunk magyar szinten is, akkor nem jutunk a jövőbe. Ezzel aláírnánk azt, hogy soha nem szólhatunk bele semmibe, nem leszünk jelen a tárgyalóasztaloknál, és a fejünk fölött fognak dönteni fontos kérdésekben. Az országban ezek mellett egyre többen kezdtek el foglalkozni űrjoggal. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) is megalakult egy kutatóműhely, amelynek az egyik fókuszterülete az űrjog.

Mikor lesz Magyar Űrügynökség?

Az űrjog többrétű terület. Egyrészt a klasszikus nemzetközi űrjogból áll – amit négy plusz egy nemzetközi egyezmény alkot. Az alapelveket 1967-ben a Világűrszerződésben (Outer Space Treaty) írták le, amihez egyébként több mint száz állam csatlakozott, köztük Magyarország is. Ez a kiindulópontja a nemzetközi űrjognak, amihez három  alegyezmény tartozik, amelyekben bizonyos alapelveket részleteznek. Ezek a mentési megállapodás, a felelősségi egyezmény, a regisztrációs egyezmény és a Hold-megállapodás – de ezt senki sem ratifikálta a konkrétsága miatt. Ezek klasszikus keretrendszert alkotnak, amivel diplomáciai, illetve tudományos szinten foglalkoznak. Talán az egyik legfontosabb alapelv, hogy a világűr mindenki által szabadon kutatható és használható, de senki sem sajátíthatja ki. Másrészt pedig az űrjog nemzeti szintű szabályozással is rendelkezik, ami egyfelől a nemzetközi egyezmények nemzeti szintű konkretizálása. Erre nagyon jó példa az Ausztriában megfigyelhető rendszer. A náluk hatályos űrtörvény mindent összefoglal nemzeti szinten, ami ehhez a szektorhoz kapcsolódik. Ebben az esetben lehet beszélni az akkreditációról, ipari támogatásokról, az űrügynökségek felállításáról és még sorolhatnám. Magyarországon jelenleg azon dolgozunk, hogy megteremtsük a nemzeti szintű szabályozásunkat. A fő cél a Magyar Űrügynökség létrehozása. Ezt magas szinten majd a nemzeti űrstratégia fogja tartalmazni, ami hamarosan elkészül, hiszen a jövő év elején már tud róla dönteni a kormányzat.

Történelmi lehetőség előtt

Űrszektor nélkül a 21. századot kiradírozhatjuk Magyarország történelméből. Enélkül nincs jövője egy országnak. Lehetünk nagyon jók egyéb iparágakban, de a high-tech legfelső foka az űrszektor, ami indikátora annak, hogy egy adott országban mennyire fejlett a csúcstechnológia. Magyarország nincs vezető pozícióban e téren, de erős a törekvés a felzárkózásra. A kormányzat a zászlajára tűzte, és a külügyminisztérium is alaposabban kezdett foglalkozni a témával. Új kapuk nyíltak meg, és emellett trendforduló tapasztalható az űrszektorban, ami alkalmassá teszi a piacot arra, hogy csatlakozni lehessen hozzá, behozható a lemaradás. A 2000-es évek eleje óta azt látjuk, hogy a kooperációt felváltja az új űrverseny, amit az új űrkorszaknak nevezünk. A magántőke szerepe megerősödik, a költségek csökkennek, a profitábilitás megjelenik az űrszektorban. Egy új filozófia alakul ki, ami inkább a hatékonyságra, gyorsaságra és az ipari koncentráltságra helyezi a fókuszt a kizárólagos kutatás helyett. Kapott egy víziót is e szektor, kialakult a New Space, amelynek filozófiája szerint új szereplők is megjelenhetnek, akik akár kisebbek – amilyen Magyarország is. Történelmi lehetőség nyílt az országok számára, ugyanis most még beléphetnek.

A jövő víziója

„Az én vízióm szerint 2030-ban ott fogunk tartani, hogy lesz egy tárgyalóasztal, ahol az űrhatalmak – legyen az kicsi vagy nagy – képviselői fel fogják osztani az űrt az új gyarmatosítás keretében.” A leginkább Kolumbusz hajóinak indulásával lehet azt szemléltetni, ahol jelenleg tartunk. Akkor is gyorsan követték egymást az események a korabeli technológia fejlettségéhez mérten, de most ez még szorosabb ütemben fog zajlani. Ahhoz, hogy 2030-ban Magyarország ott ülhessen, már most el kell kezdeni ezzel komolyan foglalkozni. Viszont az önálló űrképességek kiépítése nem egy-két éves folyamat, hanem inkább egy évtizedes. Az önálló űrképesség azt jelenti, hogy rendelkezünk űrügynökséggel, nemzeti programmal, nemzeti szintű iparral, kutatóegységekkel, beszállítói hálózattal – amelyek képesek nagyobb integrátorokhoz beszállítani, mint például: Airbus, Boeing, SpaceX – és olyan nemzeti szuverén képességekkel, amelyek önállóan megállják a helyüket; ilyen a magyar űrhajós program, illetve a magyar geostacionárius műhold programja. Ezek teszik lehetővé, hogy ott üljünk annál a képzeletbeli asztalnál, és beleszóljunk a döntésekbe. Ám önálló űrképességek nélkül nem fognak meghívni.

Az első magyar kereskedelmi műhold

A CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. három tulajdonosi körrel rendelkezik, a 4iG Nyrt. 51 százalékkal – ők IT- és rendszerintegrációval foglalkozó társaság –, 44 százalékkal a magyar állam az Antenna Hungáriával, valamint a New Space Industries Zrt. 5 százalékkal a szakmai befektető. A cél az, hogy 2024-ig egy geostacionárius pályán keringő kereskedelmi műholdat juttassunk fel. Korábban voltak már magyar kereskedelmi műholdak, a MASAT-1, SMOG-P, ATL-1, de ezek jelentősége és funkciója nem ezt a kategóriát képviselte. Ezek 10×10-es, 5×5-ös apró eszközök voltak. Egy geostacionárius műhold több tonnás, teljesen más feladattal és 15-20 éves misszióval. Ezzel szemben az apró műholdak pár hónapig, kivételes esetben egy évig működnek. A CarpathiaSat vállalatán belül a mi feladatunk, azaz a New Space küldetése az, hogy a fejlesztés és a pályára állítás jogi hátterét előkészítsük, illetve a nemzetközi együttműködést biztosítsuk a társszervezetekkel, az Európai Űrügynökséggel (ESA) és a Nemzetközi Távközlési Egyesülettel (International Telecommunication Union, ITU).

Az űrben leginkább a geostacionárius pályára vonatkozó kritériumokat szabályozzák a legszigorúbban. A keringési íve 35.786 kilométer az átlagos tengerszint felett, ideje pedig 23 óra, 56 perc és 4,1 másodperc, amit az Egyenlítő síkjában tesz meg. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan egy adott terület fölött mozog. Ez számos szolgáltatást biztosít, mint például a televízió-, rádióműsor, internet, adatátvitel, kommunikáció, de meg kell említeni a nemzetbiztonsági és egyéb biztonsági felhasználást is. A pályaszakasznak és a hozzá tartozó frekvenciáknak a szabályozása rendkívül részletes, amit az ENSZ szakági szervezete, az ITU, azon belül a Radio Regulation – ami egy több ezer oldalas dokumentum – szabályozza.

Fejlett űrszektor nélkül a nemzet félkarú óriás lenne? Magyarországon jelenleg számos törekvés mutatja, hogy nem kíván lemaradni az e téren végzett fejlesztésekben. Több kérdés is nyitott még, ám jól kirajzolódik a hazai ambíció, és a jövő formálása elkezdődött.

Némethi Botond, NEW technology

- Hirdetés -

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!