Termékfejlesztés koronavírus idején
Gyakran hónapokat, éveket vesz igénybe 1-1 termék fejlesztése a gondolattól a prototípus legyártásáig. A piaci igények azt mutatják, hogy gyorsan, garanciális feltételeknek megfelelően, de olcsón kell fejleszteni a termékeket. A mérnöki szimuláció elengedhetetlen a tervezési fázisban, hiszen megannyi hibát ki lehet küszöbölni vele. Simo Istvánnal, az eCon Engineering Kft értékesítési vezetőjével beszélgettünk.
Egy-egy termékfejlesztés rengeteg előmunkálatot kíván. Miért fontos a mérnöki szimuláció? Mi a szimulációk jelentősége a termékfejlesztésekben?
Valóban csak megerősíteni tudjuk, egy-egy termékfejlesztés rengeteg elő- és utómunkát kíván. Azt látjuk, hogy a fejlesztéseiket komolyan kezelő vállalatoknál éveket vesz igénybe egy új termék kialakítása.
A teljes termékfejlesztési folyamatot átfogóan nézve nyugodtan kijelenthetjük, hogy igen komoly versenyfutás zajlik az idővel, miközben a fejlesztésre szánt büdzsé is véges. A termékfejlesztésben dolgozó mérnökökkel szemben „csak” az alábbi elvárásokat támasztja a felgyorsult világ és piaci környezet: a lehető legolcsóbban, leggyorsabban, a piac igényeinek és egyben a garanciális feltételeknek megfelelve sikeres terméket tegyenek le az asztalra. És mindezt lehetőleg már az első nekifutásra.
A fenti felsorolásból is látszik, hogy amennyire lehet, ki kell zárni a hibázás lehetőségét, emiatt értékelődött fel egyre jobban a mérnöki szimuláció szerepe. Régen a mérnöki szimulációnak a termékfejlesztés későbbi szakaszában szántak szerepet, egész pontosan a validálás során, a kész termék/prototípus gyártásba kerülése előtt került be a szimuláció a termékfejlesztési folyamatba. Ez mára megváltozott. Azok a cégek, amelyek nem kezdenek el szimulálni már a koncepciótervezés során, azok nagyon lemaradnak. Nincs már idő a különböző design-koncepciókat egyesével tesztelni, minden verzióból prototípust gyártani, és az esetleg jelentkező hibák miatt újrakezdeni. Rögtön meg kell tudni becsülni, hogy melyik az az egy-két design-terv, amelyekkel érdemes a fejlesztést továbbvinni. Az időtényezőn túl a költségek miatt is kulcsfontosságú ez az eljárás, hiszen az idő pénz, valamint a prototípusok számának csökkenése és a gyártás során keletkező alacsonyabb selejtszám jelentős költségmegtakarítást eredményez.
A szimulációval támogatott fejlesztések zavartalanul haladhatnak tovább. Miképpen használhatja ki egy adott vállalat a jelenlegi helyzetet?
A jelenlegi speciális helyzetben még jobban felértékelődik a mérnöki szimuláció jelentősége. Azzal, hogy a fejlesztőmérnökök is home office-ba kényszerültek, a fizikai tesztek elvégzése lehetetlenné vált, hiszen a különböző gyárak és telephelyek bezártak. A szimulációs mérnökök viszont zavartalanul dolgozhatnak tovább.
Tapasztalataink szerint az egyes cégeknél nagyjából egynapos átállást követően a fejlesztőmérnökök immáron home office-ból ugyanúgy folytatják a termékfejlesztéseket. Ahol rendelkezésre állt a megfelelő IT-infrastruktúra, ott zökkenőmentes volt az átállás. Ne felejtsük el, hogy a szoftverlicenceket kellően rugalmasan, távolról is el tudják érni a mérnök kollégák. Illetve az egyes szimulációs szoftvergyártók, így az Ansys és a fröccsöntésre specializálódott Moldex3D is azonnal, rugalmasan reagáltak a kialakult helyzetre, ún. bárhonnan használható licencek kibocsátásával.
A fenti megoldásoknak hála, a szimulációs szoftverekkel rendelkező cégeknél a termékfejlesztések zavartalanul haladnak. Ezek a cégek több hónapos előnyre tesznek szert a konkurenciával szemben a helyzet normalizálódását követően.
Milyen iparágak számára fontos szerinted a szimulációval támogatott fejlesztés?
Míg korábban jellemzően az autóipar, a hadiipar és a technikai versenysportok jártak az élen a mérnöki szimulációk alkalmazása terén, jelenleg – a korábban említett folyamatoknak köszönhetően – már nem lehet egy vagy két iparágat kiemelni. Mindenkinek, aki új terméket vagy eljárást fejleszt, fontos, és egyre fontosabbá válik ez a terület. Legyen az egy új autóipari alkatrész, egy új szélturbina, estleg egy új háztartási gép, a termékfejlesztések nem állhatnak le még a pandémiás helyzetben sem.
Mi a helyzet itthon termékfejlesztés területén? (Mi a pozitív, illetve kevésbé pozitív példa?)
Az itthoni termékfejlesztések területén kicsit árnyaltabb a kép. A hazai ipar többéves lemaradásban van azokkal a cégekkel szemben, amelyek a termékfejlesztések globális éllovasai.
Magyarországon jellemzően azok a cégek alkalmazzák a mérnöki szimulációt a termékfejlesztéseik során, akik főként külföldi (nagyrészt német) tulajdonban vannak, és itthon fejlesztőközpontokat üzemeltetnek. A magyar tulajdonú cégek többsége sajnos még nem tart ott, hogy a szimulációt mint a termékfejlesztés egyik leghatékonyabb eszközét bevezesse, és a napi rutin részévé tegye. Egy-két elenyésző példától eltekintve a szimuláció még mindig csak egy validációs eszköz, de már azok a cégek is innovatívnak mondhatóak, akik eddig a felismerésig eljutottak.