Barion Pixel

Traktor-okosítás

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a forradalmi átalakuláson áteső informatika számos olyan területet is átalakít, amiről korábban úgy gondoltuk, hogy független ettől. Így születhetett meg az agrárinformatika világa is. Mindehhez egyfelől az is hozzájárult, hogy a legkülönbözőbb eszközök, érzékelők és vezérlőegységek egyre olcsóbbak lettek, másfelől pedig még inkább kijelenthető, hogy gyakorlatilag mindenütt elérhetővé váltak a számítógépes hálózatok és az adatkommunikációs szolgáltatások.

A traktor, amely korábban egyet jelentett a gumicsizmával és az olajos munkásruhában dolgozó traktorossal, mára egy rendkívül intelligens berendezéssé vált, mely két centiméter pontossággal tudja, hogy éppen hol tartózkodik, de még azt is, hogy hol járt egy évvel korábban. A traktor, mely korábban egy egyszerű mechanikus eszköznek számított, mára önállóan gyűjti, kezeli és értékeli az üzemelése során keletkező adatokat, melyek alapján szükség esetén működésének paramétereit is önállóan módosíthatja. A növények állapotára és a gyomosságra utaló, valós idejű mérései alapján képes arra is, hogy a kijuttatott tápanyagok mennyiségét igény szerint önmaga szabályozza, továbbá a betakarított termény mennyiségét mérje, rögzítse, majd azok alapján új, precíziós gazdálkodási programokat alakítson ki.

Az már csak hab a tortán, hogy a gépek a begyűjtött adatokat egymással is képesek megosztani, ami a komoly humánerőforrás-problémákkal küzdő mezőgazdaságban jóval hatékonyabb munkát tehet lehetővé az elkövetkező időszakban. Az informatika ily módon alapjaiban alakíthatja át a jövő mezőgazdasági termelését, hiszen az okoseszközök használatával jóval hatékonyabb módon és jóval kisebb környezeti terhelés mellett van lehetőség azoknak az élelmiszer-alapanyagoknak az előállítására, amikre a világon mindenütt egyre nagyobb szükség van.



- Hirdetés -

Mindehhez azonban az okostraktorok működtetésére képes, komoly ismeretekkel rendelkező kezelő operátorokra, és azoknak a mezőgazdasági erőgépeknek a fokozatos felokosítására is szükség van, melyek jelenleg még nem képesek a fenti feladatok önálló elvégzésére.

Dr. Szabó István, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának kutatója kollégáival ennek kapcsán arra vállalkozott, hogy a traktorok és munkagépek központi egységéhez és fedélzeti hálózatához olyan intelligens, ám ma még nem létező eszközöket csatlakoztatnak, melyek lehetővé teszik a digitális agrárium technológiai alapjainak további fejlődését.

A Szent István Egyetem gödöllői székhelyén létrehozott Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ programja alapvetően három területre helyezi a fókuszt: a fedélzeti hálózatok mellett az új, informatikai alapú agrármechatronikai rendszerek és a gépi tanuláson alapuló adatfeldolgozás fejlesztése éppúgy szerepel a kitűzött célok közt, mint a megfelelő infrastruktúrával felszerelt kutatási és oktatási tér kialakítása. Az okostraktorok tehát ma már korántsem csupán futurisztikus elgondolások, hanem komoly tudományos kutatások és technológiai fejlesztések alanyainak számítanak.

Szent István Egyetem – Gödöllő

- Hirdetés -

NEW technology