Mágneses okosanyagból készül a mesterséges izom

A madridi III. Károly Egyetem 4D-BIOMAP projektjében nemcsak a mesterséges izmok létrehozásán dolgoznak a tudósok, hanem olyan nanorobotokon is, amelyek célirányosan szállítják a szervezetben a gyógyszerhatóanyagokat. A kutatás során biomágneses mechanizmusok módszertanát írják le, hogy később stimulálni és szabályozni lehessen például az elektrofiziológiai válaszokat, illetve a sejtek vándorlását és szaporodását.

„Átfogó vizsgálataink arra irányulnak, hogyan lehet mérnöki megoldásokkal befolyásolni egyes biológiai folyamatokat a sejtek szintjén, például sebgyógyulás során vagy agyi szinapszis és idegrendszeri válaszok esetében”, foglalta össze Daniel García González vezető kutató.

A – hívjuk így – magneto-aktív polimerek forradalmasítják a szilárd mechanika és az anyagtudomány ma ismert területeit: polimer mátrixaik mágneses elemeket, például vasat tartalmaznak, és ezek alakja vagy térfogata külső behatásra megváltoztatható. A spanyolok koncepciója az, hogy mágneses mezővel variálható tulajdonságok kölcsönhatásba lépnek az emberi sejtekkel. Az ígéretes projektben először várhatóan a hámsejtek gyógyulásának mesterséges ösztönzésére adnak elméleti választ, ami aztán magneto-aktív sebgyógyító struktúrák gyártását teszi lehetővé.

A terv túlmutat a gyógyászaton: ha sikerrel járnak, és tényleg létrehoznak ilyen módon szabályozható folyamatokat, akkor az a test sokféle szervével interakcióba lépő puha robotok kifejlesztését is megelőlegezi. Ilyenek lehetnek a mesterséges izmok, amelyek működését González egy homokban lépkedő ember testének ösztönös válaszához hasonlította. „Ilyen környezetben nehezebb mozogni, mintha az ember egy atlétikai pályán sétálna – ez olyan, mint a mi esetünkben a sejt, ha túl puha hordozón helyezkedik el. A hordozó megváltoztatásával tulajdonképpen futópályát hozunk létre a sejt számára, ami sokkal hatékonyabban lesz képes működni”, magyarázta.

Gábor János, NEW technology

Forrás: Technology.org