Új értelmet nyer a lótrágya: így lehet villamos energiát előállítani belőle

A módszer nem új, hiszen szarvasmarhák ürülékét is hasonló eljárással alkalmazzák áramtermelésre, viszont a lovak új lapokat nyitnak – köszönhetően a sokkal gyorsabb emésztésüknek és nem mellesleg annak, hogy jellemzően sokkal jobb minőségű takarmányt kapnak, mint a szarvasmarhák.

A lóerő egészen más értelmet is kaphat a jövőben, miután egy kutatás során új módszert találtak a fosszilis tüzelőanyagok nélküli áramtermelésre. Kiderült, hogy a lovak – amelyek gyorsak és hatékonyak személyek vagy terhek szállításában – az étel gyors megemésztésében is elég eredményesek, és rengeteg trágyát termelnek. Márpedig a trágya kiválóan felhasználható áramtermelésre.

Ahogy a világ országai újabb és újabb célokat tűznek ki a nettó zéró kibocsátás elérése érdekében, egyre sürgetőbb szükség van a szén és a gáz helyett környezetbarátabb energiaforrások használatára. Bár a nap- és szélenergia telepítése gyors ütemben zajlik, az időszakos jellegük miatt szükség van további alternatívákra. Például tehén- és lótrágyára.

Az állati ürülék szárítása és tüzelőanyagként való felhasználása a hagyományos energiatermelő módszerek közé tartozik, de a technológiai fejlesztések révén ma már lehetséges áramot termelni anélkül is, hogy a trágyát elégetnénk. Ez az ún. anaerob emésztés, egy olyan folyamat, amelyben mikroorganizmusok bontják le a szerves anyagot, oxigén nélkül. A folyamat nagy méretű emésztőtartályokban lehet kontrollált körülmények között leutánozni: bizonyos mikroorganizmusok a trágyát metángázzá alakítják, amit aztán üzemanyagként használhatnak fel egy erőműben. Egy alternatív módszer magában foglalja a nedves trágya közvetlen, levegős melegítését, valamint gőz generálását is, ami aztán turbinákat forgathat.

Jó, de hogyan jönnek a képbe a lovak?

A lovak sokkal gyorsabban emésztik meg az ételüket és több trágyát is termelnek, mint a szarvasmarhák. Az étel elfogyasztásától az ürülék távozásáig egy átlagos ló esetében legfeljebb 72 óra telik el, és napi 27 kilogramm hulladékot termel. Ugyancsak mellette szól, hogy a lótrágya szárazabb és tápanyagban gazdagabb, mivel a lovak takarmánya jobb minőségű, mint a szarvasmarhák által legelt fű. Mindez azt eredményezi, hogy a lótrágya sokkal nagyobb energiapotenciállal bír a fentebb írt emésztőtartályokban. A felhasználása nem mellesleg kölcsönösen előnyös az energiaipar és az állattenyésztés számára, mivel előbbi nyersanyagot kap, utóbbinak pedig nem kell bajlódni a trágya költséges ártalmatlanításával.

Ez a megoldás gyakorlati alkalmazásért kiált – írja az Interesting Engineering, kiemelve, hogy az elmúlt években már volt példa a lótrágya ígéretes felhasználására Finnországban, a Fortum által. A cég a Helsinki Nemzetközi Lovas Show ideje alatt összegyűlt lótrágyát szállította el egy közeli erőműbe, ahol 140 MWh energiát termeltek vele. Ez éppen annyi, amennyit a teljes rendezvény felhasznált, vagy amivel egy napig el lehet látni 6500 háztartást. A tudósok azt javasolják, hogy lófarmok közelébe kellene anaerob emésztést végző üzemeket és biomassza- erőműveket telepíteni, a helyi területek energiaigényeinek fenntartható kielégítésére.

Gábor János, NEW technology