A környezetvédelmi innovációk működőképességének szűrése

A vegyszermentes spraytől kezdve, ami zöldellő rétté alakítja a homokot, az óceánon úszó mesterséges szigetekig rengeteg olyan innovatív ötletről olvashatunk, amelyek azt ígérik, hogy megmentik a környezetet. Ezeknek az ötleteknek a nagy része mégis rövid időn belül elhal, függetlenül attól, hogy jónak tűnt-e. Szerencsére akadnak olyan kezdeményezések is, amelyek mind elméletben, mind pedig a gyakorlatban segítenek Földünk épségének a megóvásában.

A leghatékonyabb innovációk kiszűrésének elősegítése érdekében egy globális kezdeményezés új módszert dolgozott ki az emissziócsökkentési potenciál becslésére. A következő évben ezer megoldást kívánnak azonosítani, amelyek együttes erejével 2030-ra évente több mint 40 gigatonna szén-dioxid kibocsátását lehet elkerülni világszerte.

„Tudjuk, hogy nem mindegyik terv válik valóra, de szeretnénk megmutatni, hogy a technológia és az ötletek adottak. Az általunk kiválasztott kezdeményezések jelentősen csökkenthetik a kibocsátást” –mondta el a Phys.org-nak Jay Hennessy, a „Mission Innovation 1.5°C Compatible Solution Framework” projekt koordinátora. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2018-ban a szén-dioxid-kibocsátás történelmi csúcspontra, 33,1 gigatonnára emelkedett.

„Nincs vesztegetni való időnk” – szögezte le Hennessy.

Az új értékelési keretet, amelyet a Mission Innovation számára fejlesztettek ki, a cég a közfinanszírozók, a vállalkozások és a befektetők rendelkezésére bocsátja. Ez a módszer 24 ország és az Európai Bizottság globális kezdeményezése a tiszta energiák termelésének felgyorsítása érdekében. Az egyik legmagasabb pontszámot a Gigafood vegán vendéglátóipari vállalat érte el, amely teherkerékpárral szállítja az élelmet, és kizárólag ökológiailag fenntartható csomagolóanyagokat használ. Pontszámuk nemcsak a társaság eredményeit tükrözi, hanem tartalmazza az étkezéssel kapcsolatos fenntartható üzleti modell lehetőségét is.

Egy rovarfarm is található az értékelési rendszer listáján. Bár az értékelésük még nem ért véget, így még nem tudható, hogy milyen minősítést kapnak, a farm vezetősége mégis pozitívan tekint a jövőbe. „Hektáronként 15 000-szer több fehérjét termelhetünk, mint egy marhahúsgazdaság (valójában tehát 0,4 hektáron), és 7000-szer több fehérjét, mint egy csirkefarmon, mindezt kibocsátás nélkül” – mondta Alvan Hunt, a Hexafly vezérigazgatója és társalapítója.

„Ez egy olyan hulladék nélküli létesítmény, melynek modellje akár globális méretekre is kiterjeszthető.” A farm nagyon kevés vizet használ, nem dolgozik olyan anyagokkal, amelyek vegyszereket tartalmaznak, a rovarok pedig mezőgazdasági és élelmiszer-hulladékokból táplálkoznak. Jelenleg a rovarokat szerves műtrágyák, fehérjék alapanyagaként, illetve halak és háziállatok takarmányozására, valamint kozmetikumok alkotóelemeként használják. Hunt azt reméli, hogy a felhasználási kört sikerül a baromfitakarmánnyal is bővíteni, illetve a későbbiekben az emberi táplálékkal is, de ahhoz, hogy ez megtörténjen, meg kell változtatni az EU törvényeit.

„Ha magas pontszámot érnénk el, az rámutatna a rovartenyésztés előnyeire, és ennek eredményeként hozzájárulhatna a jogszabályok megváltoztatásához.” – mondja Hunt.

A környezetvédelmi innovációknak gyakran nagyobb tőkebefektetésre van szükségük, mint más ágazatoknak – mondta Patrick Sheehan, az ETF Partners, az Egyesült Királyságban működő tőkebefektető alap alapítója és partnere. Az ETF Partners kifejezetten a fenntartható befektetésekre szakosodott. A nagy pénzek általában az internetes és a szoftvergyártó cégek kezében vannak, amelyek gyorsan növekedhetnek anélkül, hogy túl sok tőkeköltséget igényelnének.

„A fizikailag működő dolgok előállítása költségesebb, mint az olyan szoftverek készítése, amelyek működtetéséhez nincs szükség drága alapanyagokra” – mondta Sheehan. „Ugyanakkor a befektetők ebben az ágazatban is komoly profitot érhetnek el, és még pozitív hatással is lehetnek a környezetünkre. Ha egy általános igényt sikerül kielégíteni, akkor kifejezetten jók a megtérülés lehetőségei.”

Csak a leggyorsabban növekvő vállalatok változtathatják meg az éghajlatot – véli Rene Savelsberg, a SET Ventures alapítója, vezérigazgatója és ügyvezető igazgatója. A SET Ventures egy kockázatos energiainnovációkra szakosodott európai kockázatitőke-vállalkozás. „Biztos nyertesekre van szükségünk, akik átalakítják az energiaszektor egészét” – nyilatkozta Savelsberg. Szerinte az uralkodó olaj-, földgáz- és közüzemi társaságoknak meg kell változtatniuk az üzleti modelljüket az innováció érdekében. A kormányoknak nagyon fontos a szerepe, például hatékony szén-dioxid-adót kellene kivetniük, hogy elősegítsék az ipar átállását a széndioxid- mentes energiarendszerekre – tette hozzá.

Szükség van egy közös nyelvre, melynek használatával minden fél számára egyértelművé válik, hogy egy adott innovációnak melyek az előnyei és milyen kockázatokat rejt magában. Az innováció nehéz terep, és a kormányok általában azért nem fordítanak elegendő pénzt rá, mert a hasznuk csak hosszabb távon válik érzékelhetővé. Mivel egy innováció a kudarc lehetőségét is magában rejti, fontosak a mellette szóló nyomós érvek, valamint hogy egyszerű és áttekinthető legyen a teljes folyamat egy laikus számára is.

A Hennessy és csapata által létrehozott keretrendszer éppen azért jó, mert átlátható módon méri fel a cégek környezetbarát innovációiban rejlő potenciált. Ezenkívül összeköti a befektetőket, az ötletgazdákat és a megvalósítókat is.

Hegyi Heni, NEW technology magazin