A magyar ipar jövője: digitalizáció és automatizáció – 1. rész

A magyar ipar jövőjéről beszélgetett a TECHference ipari konferencián Hörömpöli-Tóth Levente négy hazai szakemberrel, akik Hartmann Anita, az IFKA igazgatója, Kelly Robert Sean, a Metalloglobus Fémöntő Kft. ügyvezető igazgatója, Rehák Bálint, a Bosch Rexroth ipar 4.0 üzletfejlesztésért felelős csapatvezetője és Tordai Balázs, az IVSZ ipar 4.0 szakértője voltak. A diskurzus fő kérdései: a digitalizáció hogyan forgatja fel a viszonyokat, a képzési stratégiák átalakítása, miképpen alakulnak a beszállítói láncok, és mi kell ahhoz, hogy több versenyképes magyar vállalat legyen.

Elmozdulni az Invented in Hungary felé

A koncepció röviden, hogy Magyarország ne csak összeszerelő üzemként funkcionáljon, hanem minél több hazai fejlesztés kerüljön a vérkeringésbe.

„Rengeteg olyan pályázatot hirdetett meg a magyar kormány, ami az iparfejlesztést, a technológiai felzárkózást erősíti” – szögezte le Hartmann Anita. „Az IFKA vállalkozásfejlesztést megcélzó koncepciója a Magyar Multi Program, ami a kkv-k megerősítését tűzte ki célul, a technológia modernizálása, az innovációk támogatása és a szakképzések által. Számos vállalkozást képes volt megszólítani a programunk, amelyek versenyképessé válhatnak ezáltal a nemzetközi piacon is.”

„A különböző támogatási keretrendszerek hozzájárulnak a kkv-k digitalizációjához” – veszi át a szót Rehák Bálint. „Az elmúlt időszakban számos közös projektünk volt az ügyfeleinkkel, amelyek keretében különböző innovációkat valósítottunk meg. Sokszor azzal a céllal dolgozunk, hogy az adott vállalat ne csak egy bizonyos multinacionális cég beszállítója legyen, hanem globális szintet érjen el a fejlesztések és innovációk révén egy állami szerepvállalást is integráló piaci ökoszisztéma keretében.”

„Nemcsak az összeszerelésre kell fókuszálni, hanem a saját fejlesztéseknek is teret engedünk” – kapcsolódik be a beszélgetésbe Kelly Robert Sean. „Saját példánkból láthatjuk, hogy mekkora értéke van a saját termékeinknek. Egyfajta küldetésként tekintünk a saját termékeink létrehozására, ugyanis ezáltal jóval vonzóbbá válik a vállalatunk az ügyfeleink szemében.”

„Az Invented in Hungary sikerességét érdemes elemeznünk” – folytatja Tordai Balázs. „A nagyságrendi kérdés szemmel látható, az olló pedig kinyílt. Vannak olyan vállalatok, amelyek már nagyon korán ráébredtek a digitalizáció fontosságára, és ennek megfelelően fektettek bele energiát, ezzel együtt az eredményeik sem maradtak el. Viszont előfordulnak olyan vállalatok is, amelyek infrastrukturális problémákkal küzdenek, ezért elmaradottabbak. Ezeknek el kell jutniuk addig, hogy fejleszteni tudjanak, jelentős hátországgal rendelkezzenek.”

Az automatizáció elindíthatja az átképzési lavinát

„Ezen az edukációs úton a Bosch Rexroth is komoly szerepet vállal” – mondja Rehák Bálint. „Igyekszünk megosztani másokkal a tapasztalatainkat, amelyeket a világon vagy a régióban szereztünk. A szaktanácsadásunk kifejezetten ezt célozza meg. A képzéseink tematikusan bárki számára elérhetők, segítségükkel a vállalatok megőrizhetik versenyképességüket.”

„A humán faktornak is figyelmet kell szentelni” – magyarázza Hartmann Anita. „Álláshirdetések esetén komoly felsorolást adnak le, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezzen a jelentkező, akár öt-hat szakmát is magába foglalhat ez a leírás. Viszont jelenleg azzal kell szembesülnie a vállalatoknak, hogy komoly emberhiány van. A technológia rohamosan fejlődik, ehhez próbál igazodni a munkaerőpiac néha kisebb sikerrel.”

„Az egyik nagy probléma a digitalizációs cégfejlesztéssel az, hogy költségigényes” – ismerteti Tordai Balázs. „Emellett pedig alapvető tudáshiánnyal küzdenek menedzsment szinten a vállalatok. Másrészt a hazai munkaerőpiacon az élethosszig tartó tanulás kevésbé honosodott meg, azaz az önképzés nem integrálódott a magyar emberek mindennapjaiba.”

„Az emberekre kell a fókuszt irányítani, ugyanis a munkaerőpiacon jelenleg nem találkozhatunk sok jól képzett álláskeresővel” – fejti ki véleményét Kelly Robert Sean. „A meglévő munkatársak igénylik azt, hogy figyelmet fordítsunk rájuk. Az automatizálás félelmet generál a dolgozókban, mert a gépeket potenciális versenytársaknak tekintik, amelyek kiszoríthatják őket az állásukból. A kommunikáció éppen ezért rendkívül fontos. Meg kell értetni a munkatársakkal, hogy nem helyettük fog dolgozni az adott robot, hanem velük.”

Folytatjuk.

Némethi Botond, NEW technology magazin