A saját márkás média párbajra hívja a tömegmédiát

A blogok szabadsága után most a podcastekben találja meg magát mindenki, ömlik ránk a tartalom, a cégek ügyeket karolnak fel, honlapot hoznak létre, saját csatornát indítanak. De hol lesz ennek a vége, és vajon a tartalomfogyasztókat le tudja-e kötni mindez? Miként jutottunk el odáig, hogy mindenki digitális jelvényeket akar szerezni, vagy harcol a kuponajánlatokért egy sajátmárkás appban, azt Teremi J. Balázzsal, a Lounge Group szenior PR-tanácsadójával vettük végig a Digital Media Hungary konferencián.

Mindenki a telefonját nyomkodja, vagy a számítógép, esetleg tablet, televízió képernyője előtt tölti a legtöbb idejét. A koronavírus-járvány óta ez a folyamat még jobban felgyorsult, ahogy mondani szoktuk, „változnak a tartalomfogyasztási szokások” – ez még mindig divatos kifejezés a jelenségre. A készülékek kapacitása egyre nagyobb, így bármilyen alkalmazás vagy videós megoldás futtatható szinte bárhol. Az emberek figyelmét ezért sokkal könnyebb „behúzni”, azaz egy jól irányzott marketingtevékenységgel lekötni. Pláne, ha még valamilyen ingyen tartalomhoz, kedvezményhez is juthatunk – fejtette ki Teremi J. Balázs, a Lounge Communication kommunikációs szakértője a Lounge Group, Digital Hungary konferencián rögzített Media Showcase podcastjében.

„A lényeg, hogy a márkalojalitás, a márkahűség, amit egyébként korábban is ismertünk, sokkal közvetlenebbül megélhető így, hogy én közvetlen kapcsolatban vagyok a márkával. Tőle kapom, ajándékba kapom ezeket a tartalmakat” – mutatott rá a háttérben zajló folyamatokra Teremi a felhasználói élmény kapcsán.

A szakértő szerint a saját márkás médiának sok formája van: Trump például saját közösségimédia-oldalt indított, de vannak olyan márkák, amelyek a saját alkalmazásuk felületét értékesítik reklámcéllal. Hemzsegnek a céges blogok, podcastek, digitális kiadványok és szabadon hozzáférhető e-bookok is. Mindenki megpróbál saját területén edukálni, ezzel is ráerősítve a márkaismertségre és -hűségre. A tartalmak jellemzően profik, hiszen szakemberek készítik – a cégek nem építenek digitális divíziót, viszont olyan újságírókat, tartalomgyártókat kérnek fel, akik minőségi anyagokat hoznak létre. Mindez az adott cégnek gazdaságosabb, vállalkozói oldalról pedig kifejezetten jó projektpénzt jelenthet, így ez win-win-win helyzet: a márka kis költséggel jó minőségű anyagot kap, de a fogyasztó és az médiaszakember is jól jár.

Felmerül a kérdés: ha ilyen jó tartalmak készülnek ezeken a platformokon, van-e félnivalója a hagyományos médiának? A válasz pedig határozott nem, hiszen a vérbeli újságírók verhetetlenek a kontentgyártásban. Ne feledjük el, hogy ők a fogyasztókat képviselik, márkáktól független a szemléletük (miközben egy bútoráruház saját katalógusában nem találunk terméket más gyártótól, mint ahogy a légitársaság fedélzeti magazinja sem ajánl más lehetőségeket az utazásra). Attól sem kell egyelőre tartani, hogy az AI generál nagyszerű írást vagy videót. A kreativitás, emberi intuíciók az ilyen tartalmak előállításakor még elengedhetetlenek, ezt pedig a mesterséges intelligencia egyelőre nem tudja életre hívni.

A beszélgetésből friss adatok is kiderülnek arról, hogy mennyire bíznak az emberek a médiában, mennyi podcastet hallgatunk, mi a helyzet a tévézéssel, illetve milyen eléréssel elégedettek az ügyfelek, cégek, brandek Magyarországon. A Lounge Group a Digital Media Hungary-vel karöltve az idei fesztiválon is az értékteremtés jegyében hívta életre az élő podcastbeszélgetéseket.