Agrárium az űrben
Mint ismert, elindult a Hungarian to Orbin (HUNOR) magyar űrhajós program, amely összekapcsolódik megannyi kutatással, többek között élelmiszerrel kapcsolatos vizsgálatokkal is. A Föld népessége 7,7 milliárd fő, ám az ellátási kapacitása véges – két szélsőséges becslés ismert ebben a témában, az egyik szerint 0,65 milliárd, míg a másik szerint 98 milliárd embert képes ellátni –, ezért szükséges olyan alternatívák után kutatni, amelyek innovatív megoldást jelenthetnek a kérdésre. Az AGROmashEXPO kiállításon a Marton Genetics standjánál beszélgettünk az agrárium jövőjéről az Agron Analitics Kft. két ügyvezetőjével, Balassa Györggyel és Turbéki Richárddal. Az agrártechnológiával foglalkozó vállalat e szektor digitalizációját segíti elő az adatgyűjtő és -feldolgozó rendszerükkel.
Az adatgyűjtés az agráriumban kimondottan kulcsfontosságú művelet, hiszen ezen a területen rendkívül fontos az információk pontossága és megbízhatósága. A folyamat végén olyan kérdésekben születik döntés, mint hogy mennyi növényvédő szert szükséges felhasználni, vagy hogyan tervezhető a gazdálkodás.
„Egyre több adatot vagyunk képesek begyűjteni a különböző szenzorok által, például talajnedvesség, talajhőmérséklet, hőmérséklet, a levegő páratartalma” – magyarázza Turbéki Richárd. „A multispektrális kamerákkal különböző hullámhosszúságokon tudjuk megvizsgálni a visszaverődések erősségét. A dróntechnológia segítségével akár 10-30 hektáros terület berepülhető és feltérképezhető 20 perc leforgása alatt, ennyi idő elég arra, hogy a releváns adatokat begyűjtsük. Többek között azért is lényeges az ilyenfajta vizsgálat, mert a fotoszintézis a nap folyamán permanensen alakul, a növények eszerint változnak akár óráról órára. Ami hangsúlyos, hogy a technológia által nem egy bizonyos állapotot látunk csak, hanem teljes folyamatot vizsgálhatunk. Például a tápanyag hasznosulását precízen felmérhetjük, és összehasonlíthatjuk más esetekkel, módszerekkel. Ezáltal elérünk arra a szintre, hogy növényspecifikusan ajánlhatunk tápanyagot, ami az anyag- és a környezetterhelés csökkentése szempontjából rendkívül hasznos.”
Az agrárium kapcsolata az űrkutatással azért kiemelt, mert a precíziós gazdálkodás eszközrendszere összefügg ez utóbbival. Továbbá a földek kihasználtsága, valamint a népességnövekedés miatt a termelés maximalizálása alternatív módszerek és közegek felmérését és kutatását eredményezi.
„A növénynek szüksége van többek között a gravitációra ahhoz, hogy rendesen ki tudjon csírázni, a gyökérzet és a hajtás megfelelő irányba fejlődjön” – mondja Balassa György.
„Ha az űrben vagy éppen más égitesten nevelünk növényt, akkor ezen a téren is kutatásokat kell végezni. A technológia azt teszi lehetővé, hogy más, nem földi környezetben vizsgálatokat végezzünk a termesztéssel kapcsolatosan. Az, hogy például a Marson üvegházban termesszünk, technikailag kivitelezhető lesz, ha az izolált növénytermesztésben komolyabb tapasztalatokkal rendelkezünk majd. A jövőben a mesterségesen kialakított körülmények lehetővé tehetik az űrfarmolást. De a realitás azt mutatja, hogy az elkövetkező néhány évben nem fognak ezen a téren kísérletek zajlani. A vertikálisfarm-megoldások sokkal inkább uralhatják a jövő termesztési trendjét. A növényekkel kapcsolatban pedig az lehet az elvárás, hogy minél extrémebb időjárási viszonyok közt is képesek legyenek termést hozni – a törekvés a minél ellenállóbb fajták létrehozása. Jelenleg a termésbiztonság kérdése a fő fókuszpont közép- és hosszútávon.”
Némethi Botond, NEW technology magazin