Az automatizálás hiánya tartja vissza az additív gyártást
Az additív gyártásban (AM) rejlő potenciált kihasználva újra lehetne gondolni a gazdaságos gyártás fogalmát. Lehetőséget kínál sokkal összetettebb geometriák és szerkezetek gyártására a hagyományos gyártási eljárásokkal szemben és nagyobb hatékonyságot és teljesítményt is tud nyújtani.
Miért nem lehet kiaknázni az additív gyártásban rejlő potenciált?
Nem kérdéses, hogy ezek az előnyök valósak. A NASA-nál újraterveztek egy üzemanyag befecskendezőt, és a szerkezet alkatrészeinek számát sikerült 115-ről mindössze kettőre csökkenteni. Egy laboratóriumi felszereléseket gyártó vállalat a viaszturbina öntőmintájának gyártási idejét majdnem 90%-kal, 170 óráról mindössze 18 órára tudta csökkenteni az additív gyártásnak köszönhetően. (Deloitte.) Ezek bizonyított fejlesztések, számszerűsíthető gazdasági előnyökkel. Bármennyire lenyűgözőek is ezek az eredmények, a termelésben ritkán fordulnak elő. Additív gyártási eljárásokkal rendszeresen gyártanak koncepciómodelleket és működő prototípusokat, kezd elterjedni kisszériás gyártásban is, azonban nagysorozat gyártásakor, ahol a pénzügyi hatása meghatározó lenne, alig alkalmazzák.
Mivel a termék gyártási folyamatához a manuális 3D-nyomtatás előkészítő lépései (pozícionálás, fészek készítése, támaszanyagok létrehozása, feldarabolás) is hozzá tartoznak, ezalatt a 3D-nyomtató állásideje, vagy mellékideje telik, tehát nem termel nyereséget. Az időveszteség pedig kapacitásveszteség, azaz költség. Ez az órákon át tartó művelet pedig megismétlődik új, vagy különböző alkatrész hozzáadásakor a szerkezethez. A manuális lépések növelik az időszükségletet, és a változások kockázatát rejtik magukban. A Cobra MOTO-nál egyik hátrányt sem fogadják el, a járvány következtében ugyanis jelentősen nőtt a kültéri, egyéni sportok népszerűsége, így a kisméretű krosszmotorok iránti kereslet is rekordot döntött. A 3D-nyomtatóiknak folyamatos üzemben és teljes kihasználtsággal kell termelniük, a gyártott alkatrészeknek pedig egyformáknak és megbízhatóknak kell lenniük.
“A csapataink komoly és összetett elvárásokat támasztanak a gyártmányainkkal szemben.” mondja Sean Hilbert, a Cobra MOTO elnöke. “A képességünk biztonságos, csúcsminőségű termékek gyártására a rendszereink optimalizálásán alapszik, mind termelési, mind megbízhatósági szempontból. Hiszünk abban, hogy az új, Dyndrite-alapú HP Universal Build Manager teljesíti az elvárásainkat, segít nekünk javítani a színvonalat és mércét állít a teljes, additív gyártási folyamatunk számára.”
A Cobra nincs egyedül. Ahhoz, hogy az additív gyártás sikeres legyen a gyártásban, biztosítani kell, hogy a gyártási költségek tervezhetőek, kézben tarthatóak legyenek, még akkor is, ha összetettebb termékről vagy folyamatról is van szó. Az automatizáció is rendkívül fontos. Az ipari vezetők a 3D-nyomtatás legnagyobb fejlesztésének nevezték meg. Csak az automatizált, megismételhető folyamatok segíthetnek az additív gyártás problémáinak felszámolásában, elkerülhetőek az inhomogén struktúrájú munkadarabok, minimálisra csökkenthető a nyomtató állásideje, javul a megbízhatóság és beválthatja az hozzáfűzött reményeket ez a gyártási eljárás.
Mindezekről, és sok másról is szó esett a 2021-es Dyndrite fejlesztői konferencián, a fő előadást Anthony Graves a HP képviseletében és Sean Hilbert, a Cobra MOTO elnöke tartotta.
Manufacturing Tomorrow / NEW technology magazin