A pekingi Beihang Egyetem kutatói nemrég sikeresen repültek egy merev szárnyú drónnal, amelynek szárnyai forradalmi módon bambuszalapú kompozitból készültek. A tesztrepülést Tiencsin városában hajtották végre, és megállapították, hogy új lépést jelent a környezetbarátabb, egyben olcsóbb repülőgépanyagok felé.
A kutatócsoport szerint a pilóta nélküli repülőgép több mint 20 százalékkal könnyebb a hasonló szénszálas modelleknél, és a szerkezetének költségei is ugyanilyen arányban csökkentek – állítja a kísérletről beszámoló Hszinhua.
A hírügynökségre hivatkozó South China Morning Post arról számolt be, hogy a kínai fejlesztésű repülőgép szárnyfesztávolsága 2,5 méter, a tömege viszont csupán hét kilogramm. A szerkezet képes a függőleges fel- és leszállásra, valamint az akár 100 km/h-s sebességre, amellyel akár egy órán át a repülhet.
Világelső megoldás a bambuszkompozit drón
A kutatócsoport szerint a bambuszalapú kompozit azt a hagyományos szénszálas szövetet váltja fel, amelyet széles körben használnak a dróniparban. A szénszál nagy szilárdságot ad, de az előállítása sok energiát igényel, és nehezen bomlik le – ellentétben a növényi eredetű anyaggal, ráadásul a végleges bambuszalapú kompozit a tesztek alapján nagy szilárdságot és szívósságot, illetve kiváló formázhatóságot egyesít.
A jövőbeli gyártók számára mindezen túl az lehet a legjobb hír, hogy az új bambuszkompozit alapanyag ára nagyjából a negyede a hagyományos szénszálas szövetének. A kutatók szerint ez az árkülönbség lehetővé teszi, hogy egy drón teljes szerkezeti költsége akár több mint 20 százalékkal csökkenjen.
A drón szerkezetének több mint 25 százaléka bambuszalapú kompozit anyagból készült. A fejlesztők azt állítják, hogy ez az első merev szárnyú pilóta nélküli repülőgép a világon, amely ilyen arányban használ bambuszt.
A kutatók ráadásul a gyártási folyamatot is egyszerűsítették azzal, hogy a munkát a nyers bambusz kiválasztásától a drón külső borításának gyártásáig egységes rendszerbe szervezték.
A bambuszalapú drónok a szakértők szerint segíthetnek az erdőtüzek megelőzésében, a növényvédelemben, az ökológiai megfigyelésben, a földrajzi felmérésekben és a szállítási szolgáltatásokban.
Gábor János, NEW technology


