Csillagokból készült tükröket kap a legnagyobb teleszkóp

Az Óriás Magellán Teleszkóp fénygyűjtőinek kidolgozása valószínűleg a legbonyolultabb, így szükségszerűen legidőigényesebb része a teljes, kb. 26 emeletes létesítmény építésének. Ha tartják az ütemtervet, 2024-re készülhet el, de azoknak az információknak a fényében, amelyeket a készítők frissen megosztottak, nem kizárt, hogy csak évekkel később állhat munkába.

A világ legnagyobb teleszkópjának címére pályázó Magellánhoz összesen hét, egyenként 8,4 méter átmérőjű fénygyűjtő tükröt készítenek – ebből hat darabon az Arizonai Egyetem Richard F. Caris tükörlaboratóriuma dolgozik. A méhsejtek hálójára emlékeztető alapokra a világ legtisztább üvegjéből öntenek ki egy-egy réteget, és a felszínt felfoghatatlan precizitással csiszolják le, úgy, hogy a végén az emberi hajszál ezredrészénél sehol ne legyen nagyobb eltérés.

A nyersanyag előállításának folyamata sem egyszerű, és – bár a mérnöki megoldások virágkorát éljük – nagyrészt kétkezi munkával hajtják végre, a japán Ohara üveggyártó vállalatnál. A hozzá használt kvarchomok a csillagokból származik, vezették le a készítők, arra utalva, hogy ősi szupernóvák bolygónkra került törmelékéből alakult ki, évmilliók alatt. A végletekig finomított, por állagú nyersanyagot hatalmas edényekben olvasztják boroszilikát üveggé, majd hagyják kihűlni (csak ez a folyamat négy hónapig tart), hasábokra törik, szigorú vizsgálatnak vetik alá, és ha megfelel a kritériumoknak, küldik is Arizonába.

Az egyetem munkatársaira ugyancsak idegtépően precíz feladatok várnak, mire elkészül a hagyományos tükörnél egyébként ötször könnyebb végtermék. Hevítéssel, majd hónapokig tartó fokozatos lehűtéssel formálják ki a hatszög alakú egységekből összeálló lapot. A felszíne, ahogy fentebb is írtuk, szinte tökéletes egyenletességet igényel, így kb. 70-80-szor kell megismételni a csiszolást, ami a négy évig tartó teljes gyártási idő felét emészti fel. Az amerikaiak jelenleg ott tartanak, hogy a Magellán hét tükréből kettő teljesen elkészült, míg a harmadik a csiszolás fázisánál tart, szóval sokat kell még várni, mire a teleszkóp elkezdheti pásztázni az égboltot.

Kisebb csoda: a chilei Las Campanas Obszervatóriumba szánt eszköz fénygyűjtő területe összesen 368 négyzetméter lesz, ami erősen világrekordgyanús. Persze teljesítményben sem lesz párja: a jelenleg leghatékonyabbnak tartott Hubble űrteleszkópnál tízszer élesebb képeket tud majd készíteni. A tudósok elsősorban élhető zónákban lévő kőzetbolygók és csillagaik, valamint a már felfedezett, szupermasszív fekete lyukak további vizsgálatára fogják használni, hogy megértsék a gravitációs erejük működését, illetve a viszonyukat az őket körülvevő térhez.

Gábor János, NEW technology

Forrás: Industry Week

Fotók: Giant Magellan Telescope, Ohara