A női mérnökök átformálták a 2018-as IMTS (International Manufacturing Technology Show) korábbi arculatát. Az első ránézésre erősnek tűnő kijelentés oka az, hogy az eseményen – a Digitális Átállás Konferencia keretében – most először szerveződött olyan panel, amelyen csak női előadók vettek részt. Ők különféle ötleteket és trükköket mutattak be, hogy a gyárterületen tartózkodó felhasználók jobban átláthassák és megértsék a gyártási adatokat, és ily módon kedvezőbb döntéseket hozhassanak.
Bár a show főleg az olyan slágertémák körül forgott, mint a big data vagy a 3D-s nyomtatási eszközök fejlődése, de közben egy, a háttérben megbújó változást is jól szemléltetett: nagyon sok nő csatlakozott a rendezvényhez, akik közül sokan döntéshozói pozícióban vannak.
Manapság már nem tartjuk furcsának, ha a nőket éppen az új technológiák foglalkoztatják, és ráadásul egy cég döntéshozóiként dolgoznak. Ám korábban nem voltak jelen a hölgyek ekkora számban a hasonló színvonalú és méretű szakmai rendezvényeken.
A magas létszám azt jelzi, hogy a nők nemcsak keresik a lehetőségeket, de meg is találják a helyüket a termeléssel kapcsolatos munkakörökben. E lehetőségek szaporodásához nagymértékben hozzájárul a jelenleg zajló digitális technológiai átalakulás. Az ezzel foglalkozó konferencia természetesen ugyanolyan mértékben célozta meg a férfiakat, mint a nőket, és teljes mértékben az adatok értékéről szólt, nem pedig a nemek közötti különbségekről vagy hasonlóságokról – éppen ezért vált lehetővé, hogy a nők kapják a rendezvényen a főszerepet.
Nők, akikre érdemes odafigyelni
A Women in Big Data szervezet rendezvényének előadói voltak: Nina Anderson, az AMT (Gyártástechnológiai Egyesület) adatgyűjtője; Kim Cato, a Whirlpool Corp. NAR integrált ellátási láncának és gyártásának informatikai igazgatója; Ester Codina, a Sandvik Coromant ügyvezető igazgatója; Stephanie Hendrixson, az Additive Manufacturing magazin vezető szerkesztője és Elisabeth Smith, az Acutec Precision Machining Inc. elnök-vezérigazgatója.
Az előadónők olyan fontos jelenségekre hívták fel a figyelmet, amelyek általában érintik a gyártással foglalkozó cégeket. Ester Codina például arról beszélt, hogy egy vállalat hiába álmodik nagyot, ha nem tudja, hol kezdje el a fejlesztést. Kim Catóval egyetértésben azt javasolják azoknak a fejlődésre nyitott vezetőknek, akik belevágnának a változtatásba, hogy a nagy átalakítás helyett inkább egy kisebb területre koncentráljanak, és azt addig tökéletesítsék, amíg gördülékenyen nem működik.
Elisabeth Smith óvatosságra inti a cégeket azzal kapcsolatban, hogy túl sok figyelmet fordítsanak az adatgyűjtésre. Az adatok ugyanis önmagukban nem jók semmire, kizárólag akkor válnak hasznossá, ha a vezetők átlátják azt az információs környezetet, amibe az adatok tartoznak. A vezérigazgató asszony ezenkívül egy másik érdekességre is felhívta a figyelmet: „A nagyvállalatok mocskos kis titka, hogy a végső elemzéseket általában Excel-táblákon végzik el”, hiszen a sok üzem általában különböző vállalati rendszerekkel dolgozik, amelyeket nehéz lenne összehangolni. Ez a hátrány azonban nem érinti azokat a kisebb vállalkozásokat, akik képesek egyetlen rendszerben kezelni az összes beérkező információt, így nekik nagyobb az esélyük arra, hogy egy jól működő high-tech analitikai rendszerre térjenek át.
Nina Anderson arra mutatott rá, hogy a nők számára új kapukat nyit a technológiai átalakulás. A nők képesek újfajta megközelítéseket, nézőpontokat hozni a meglévő együttműködésekbe, és kreatív energiájuk az egész vállalat számára hasznos lehet.
Bár világszinten még mindig kevesebb nő adja a fejét mérnöki vagy informatikai karrierre, a fejlett országokban megdőlni látszik a sztereotípia, hogy ezek tipikusan férfi munkakörök lennének. Ahogyan mindennapi életünkben egyre hétköznapibbá válnak az okoseszközök, a vállalatok pedig versenyképességük fenntartása érdekében is egyre nagyobb számban nyitnak a tegnap még elképzelhetetlennek tűnő technológiai megoldások felé, úgy egyre inkább elveszti a jelentőségét a kérdés, hogy melyik nem, korcsoport, milyen érdeklődési körű ember foglalkozik a technológiai fejlődés témájával, hiszen ez mindannyiunkat érint, és mindannyiunk életére egyformán hat.
Tulajdonságok, melyek előnyt kovácsolnak
John Gerzema és Michael D’Antonio „The Athena Doctrine: How Women (and the Men Who Think Like Them) Will Rule the Future” című könyvükben már hat évvel ezelőtt felvázoltak egy elméletet, amely szerint a feminin vezetői tulajdonságok egyre nagyobb szerepet kapnak majd az üzleti szférában. Az elmélet ismertetése előtt a szerzők hangsúlyozták, hogy az elméletük nem teljesen objektív, és természetesen nem kizárólag a nőkre vonatkozik. Inkább úgy értendő, hogy vannak bizonyos tulajdonságok, melyek inkább a női nemre jellemzőek, vagy a női szerepekben hangsúlyosak – bár a férfiakban is megtalálhatóak –, és ezek a tulajdonságok egyre inkább előtérbe kerülnek a vezetői magatartásban.
2011-ben készült egy globális tanulmány azoknak a nemzeteknek a népességéről, amelyek a világ GDP-jének a 65%-át adják. A tanulmány készítői törekedtek a minta sokszínűségének megőrzésére, kulturális, földrajzi, vallási, politikai és gazdasági értelemben egyaránt. Az eredmények:
- 86% egyetértett abban, hogy túl sok hatalom van a nagyvállalatok és intézmények kezében,
- 76% nem gondolja, hogy az országok ugyanolyan mértékben foglalkoznak a polgáraikkal, mint régebben, és
- 51% nem gondolja, hogy a jövő nemzedékek élete javulni fog.
A Trust Cover 200 a résztvevők felét arra kérte, hogy kategorizáljanak bizonyos tulajdonságokat nemenként: férfias, nőies vagy semleges kategóriákra osztva azokat. A másik csoportot (akiknek nem volt ismerete a tulajdonságok férfias, nőies vagy semleges mivoltáról) felkérték, hogy válogassák ki azokat a tulajdonságokat, amelyeket leginkább a vezetés, a siker, az erkölcs és a boldogság fogalmaival társítanak. Az eredmények meglepőek voltak. Az első csoport által nőiesként azonosított tulajdonságokat a második csoport tagjai a legjobbak közé sorolták. A résztvevők többsége a „nőies” tulajdonságokat úgy érzékelte, mint amelyek a jó vezetőkre jellemzőek, fontosak a sikerek elérésében és boldogságot teremtenek. Ezek az attribútumok magukban foglalják az önkifejezés, a céltudatosság, a hűség, a rugalmasság, a türelem, az intuitivitás, a szenvedély, az empátia, az önzetlenség és az együttműködésre való készség fogalmait.
A 2018-as Barometer ugyanerre a következtetésre jutott – a résztvevők 60%-a egyetértett abban, hogy azok a vezetők, akiket a világ jobbításának szándéka mozgat, sokkal megbízhatóbbak, mint azok, akiket kizárólag a részvényárfolyam érdekel. Úgy tűnik, a hagyományos, férfias hozzáállással társított (sokszor sztereotip) tulajdonságok kevésbé fontosak a vezetés sikerességében. Mind a férfiakat, mind a nőket frusztrálja egy olyan világ, ahol a merev előírások dominálnak, és néhány sarkított, kiemelt tulajdonság képezi a status quo-t.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy ne tartsuk meg a hagyományos értékeket, és mindent, ami korábban működött, dobjunk el. Mindössze arról van szó, hogy léteznek olyan értékek is, amelyek eddig háttérbe szorultak, és amelyek alkalmazásából mind a férfi, mind a női vezetők és alkalmazottak profitálhatnak.
Egy 2018-as amerikai tanulmányban például a férfi és a női válaszadók több mint fele inkább egy női vezetésű vállalatnál szeretne dolgozni, és ugyanekkora hányad azt nyilatkozta, hogy amikor egy női vezető áll felettük, magabiztosabbnak érzik magukat a saját területükön. Ez nem azt mutatja, hogy a nők „jobbak”, hanem hogy a válaszok nagyjából egyenletesen oszlanak meg, és erre a gyakorlatban is érdemes lehet odafigyelni.
Hegyi Heni, NEW technology