Évi 79 milliárd dollárnyi klímakárt okoz az amerikai acél- és műanyaggyártás
Az USA-ban gyártott anyagok, mint az acél és a műanyag, évente 79 milliárd dolláros klímakárokat okoznak világszerte – ez derül ki egy friss tanulmányból, amelyet a Kaliforniai Egyetem mérnökei és közgazdászai készítettek. Az Environmental Research Letters című folyóiratban publikált kutatás szerint ezek a rejtett költségek a termékek árába építve ösztönözhetnék a klímabarát alternatívák elterjedését.
A kutatást vezető Elisabeth Van Roijen szerint a céljuk az volt, hogy feltérképezzék, milyen társadalmi költségek kapcsolódnak az anyagok előállításához. A csapat (Paikea Colligan egyetemi hallgató és Seth Kane posztdoktori kutató közreműködésével) kilenc gyakran használt anyagra fókuszált, köztük az alumíniumra, az acélra, a cementre és a műanyagra. Ezekről gyűjtötték össze az anyagmennyiségekre, az előállításukhoz szükséges energiára és a gyártási folyamatokból származó üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat.
Az elemzéshez az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) által használt társadalmi karbonköltség-mutatót alkalmazták, ami megbecsüli a szén-dioxid-kibocsátás következményeit, például a klímakatasztrófák elleni védekezés és helyreállítás költségeit. A számításaik szerint az Egyesült Államokban 2018-ban 370 millió tonnát állítottak elő a fentebb sorolt anyagokból, és ez 427 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járt, aminek a klímaköltsége évi 79 milliárd dollárra tehető.
Az anyagok klímaköltsége az irántuk mutatott kereslet alapján változik. Az alumínium gyártása például jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, de a tégla, amelynek gyártási volumene jóval nagyobb, több klímakárt okoz. Az acél és a műanyag viszont mindenképpen kiemelkedik a károsanyag-kibocsátásban, mivel hatalmas rájuk a kereslet.
A tanulmány szerint az emisszió 42 százaléka közvetlenül az anyagok előállítási folyamatához köthető, nem pedig az energiafelhasználáshoz. A cementgyártás során például a kémiai reakciók is szén-dioxidot termelnek, amit pusztán megújuló energiaforrások alkalmazásával nem lehet csökkenteni. Van Roijen szerint az alternatív, például a cement helyettesítésére alkalmas adalékanyagok vagy a biomassza-alapú műanyagok jelentős szerepet kaphatnának a klímabarát megoldások kutatásában. Az ilyen technológiák előnye, hogy karbonmegkötő képességük révén nemcsak klímabarátok, de potenciálisan költséghatékonyabbak is lehetnek.
Gábor János, NEW technology